Vékonybél daganat
A vékonybél adja a gyomor-bél traktus hosszának közel háromnegyedét, mégis itt fordul elő a legritkábban daganat. Ha mégis kialakul vékonybél daganat, az az esetek többségében rosszindulatú és nagymértékben befolyásolja a túlélést, hogy időben felismerik-e.
Milyen betegség a vékonybél daganat?
Miért alakulhat ki a vékonybél daganat?
Mik a vékonybél daganat jó- és rosszindulatú típusai?
Milyen tünetekkel jelentkezik a vékonybél daganat?
Hogyan vizsgálható ki a vékonybél daganat?
Hogyan kezelhető a vékonybél daganat?
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Gasztroenterológiai Központban
- Szakorvosi kivizsgálás
- Felnőtt és gyermek gasztroenterológia
- Szakorvosi kontroll
- Dietetikai tanácsadás
Milyen betegség a vékonybél daganat?
A vékonybél daganat egy ritka betegségnek számít a rákos, daganatos betegségek között. Ilyen esetben a vékonybél szöveteiben lévő sejtek genetikai állománya megváltozik, aminek hatására kontrollálatlan osztódásba kezdenek. Az egészséges sejteknél meg van szabva, hogy hányszor osztódhatnak, amit követően elhalnak. A daganatos sejtekre ez nem igaz, örökéletűek lesznek, ráadásul az immunrendszert is képesek úgy megváltoztatni, hogy ne pusztítsa el őket. Összességében ezek a különböző eredetű, de a vékonybélben szaporodó sejtek tehát ellenőrizetlenül növekednek, és daganatot képezhetnek.
A vékonybél köti össze a gyomrot a vastagbéllel. Ez a gasztrointesztinális traktus leghosszabb szakasza, körülbelül 7 méter hosszú egy felnőtt emberben. A vékonybél fő feladata a táplálék és a benne található zsírok, vitaminok és más anyagok lebontása és felszívása, amelyekre a szervezetnek szüksége van. Vékonybél daganat esetén károsodik ez a funkció, ami számos problémát és hiányállapotot okozhat. A vékonybél három részből áll:
- Patkóbél (nyombél): A bél első szakasza a gyomor közelében.
- Éhbél: A vékonybél középső szakasza.
- Csípőbél: A vékonybél utolsó és leghosszabb szakasza.
Érdemes tudni, hogy a vékonybél daganat legtöbb típusa a nyombélben vagy a csípőbélben alakul ki, de még így is egy ritka daganatos betegségnek számít a gyomor-bél rendszeren belül. Sokkal gyakoribb a nyelőcső-, gyomor- vagy vastagbélrák. A vékonybél daganat lehet jó- és rosszindulatú. Ez azt jelenti, hogy a sejtek csak helyileg szaporodnak-e, vagy képesek a nyirokkeringés révén más távoli szervekben is áttétet képezni. Érdemes tudni, hogy a jóindulatú daganatok is sok problémát okozhatnak (például bélelzáródást), valamint fennáll az esélye annak is, hogy idővel mégiscsak rosszindulatúvá válnak. A vékonybél daganat eseteinek többségében (körülbelül 60%-ában) rosszindulatú daganat van jelen, azon belül is a karcinóma, az adenokarcinóma, a szarkóma és a limfóma a gyakori. A vékonybél daganat nem okoz specifikus tüneteket, ami megnehezíti a felismerését. Vékonybél daganat esetén ráadásul megnő a kockázata annak, hogy más típusú daganatok is kialakuljanak. Ezek közé tartozhatnak a vastagbelet, a végbelet, a petefészket és a méhnyálkahártyát érintő daganatok. Az előrehaladott vékonybél daganat a test más részeire is átterjedhet, leggyakrabban a májra. A bél állapota meghatározó jelentőségű egészségünk szempontjából, de mit is jelent ez a gyakorlatban? Hogy befolyásolhatjuk életmódunk révén a bél-világ állapotát, és milyen új, ígéretes lehetőségeket rejthet a mikrobiom-terápia az orvostudományban? A kérdéseket dr. Pászthory Erzsébet ...Kapcsolódó cikkünk
Az vagy, amit megeszel – egészségmegőrzés a magzati élettől a felnőttkorig
Miért alakulhat ki a vékonybél daganat?
A vékonybél daganat hátterében genetikai mutációk állnak, ami azt jelenti, hogy a sejtek DNS-ében változások keletkeznek. A sejt DNS-e tartalmazza azokat az utasításokat, hogy mit tegyen a sejt. A DNS-ben bekövetkező mutációk hatására a sejtek gyors szaporodásba kezdenek és tovább élnek, míg az egészséges sejtek természetes életciklusuk részeként elpusztulnak. Ennek következtében túl sok sejt alakul ki, ami okozza a ,,daganatot”. A rosszindulatú daganatok jellemzői, hogy a rákos sejtek be tudnak hatolni az egészséges szövetekbe és el tudják pusztítani azokat, sőt idővel átterjedhetnek a test más részeire is. A vékonybél daganat kockázatát növelő tényezők közé tartoznak:
- A családban előforduló DNS-mutációk: Egyes, a szülőktől örökölhető DNS-mutációk növelhetik a vékonybél daganat és más rákos megbetegedések kockázatát. Ilyen például a Lynch-szindróma, a familiáris adenomatózus polipózis (FAP) és a Peutz-Jeghers-szindróma.
- Egyéb bélbetegségek: A beleket érintő egyéb betegségek is növelik a vékonybél daganat kockázatát, ilyen például a Crohn-betegség, a gyulladásos bélbetegség és a cöliákia.
- Gyengült immunrendszer: A gyengült immunrendszer nem csak a kórokozókkal szemben nem tud védekezni, hanem a daganatos sejtekkel szemben sem. Így a gyenge immunrendszerrel járó állapotok (például AIDS, szervtranszplantáció utáni állapot) is hajlamosítanak a vékonybél daganat kialakulására.
- Étrend: Egyes tanulmányok szerint az étrendünk összefügg a vékonybél daganat kialakulásával. A vékonybél daganat kockázata összefügghet az alkoholfogyasztással és a rostban szegény, vörös húsban, cukorban, valamint sóval pácolt és füstölt ételekben gazdag étrenddel.
Mik a vékonybél daganat jó- és rosszindulatú típusai?
Minden olyan sejtféleségből kialakulhat daganat, ami megtalálható a vékonybélben és viselkedésük alapján jó- és rosszindulatúnak nevezhetjük őket. A vékonybél daganat esetén gyakoribb a rosszindulatú daganat előfordulása, ám a jóindulatú daganatot is érdemes eltávolítani, mert növekedésével fájdalmat, bélcsavarodást, bélelzáródást okozhat. Ezek alapján a vékonybél daganat a következőképpen csoportosítható:
Jóindulatú (benignus) daganatok:
- Adenoma: Ez a vékonybél daganat a nyálkahártyából indul ki és mirigyes szerkezetű, de rosszindulatúvá is válhat.
- Lipoma: A lipoma a zsírszövetből kialakuló daganatot jelenti, amely általában nem okoz tüneteket, és ritkán igényel kezelést.
- Leiomyoma: Ez a típus a vékonybél falában elhelyezkedő simaizomzatból indul ki.
- Hamartoma: A szövetek abnormális keverékéből álló daganat, amely főleg gyermekkorban vagy fiatal felnőttkorban jelentkezik.
- Hemangioma: Az erek falából kialakuló daganatot jelenti.
Rosszindulatú (malignus) daganatok:
- Adenocarcinoma: Ez a leggyakoribb rosszindulatú daganat a vékonybélben. Az adenocarcinomák általában a vékonybél felső szakaszán (patkóbél) alakulnak ki, és mirigyes sejtekből állnak.
- Neuroendokrin tumorok (NET): Ezek a daganatok a hormontermelő sejtekből indulnak ki. Ide tartoznak a karcinoid daganatok, amelyek lassan növekednek, de hamar áttéteket képezhetnek.
- Limfóma: A limfóma nyirokrendszeri daganatot jelent, amely elsősorban a vékonybél falában található nyirokszövetből indul ki. Ez a típus a leggyakoribb forma, a MALT limfóma.
- Sarcoma: A vékonybél falának kötőszövetéből kiinduló rosszindulatú daganat. A gastrointestinalis stromalis tumorok (GIST) a sarcomák egy speciális formája, amelyek a Cajal-féle sejtekből fejlődnek ki.
Valójában gyakoribb, hogy metasztázisok (daganat áttétek) vannak jelen a vékonybélben, mint maguk az itt kialakuló daganatok. Gyakori például a vastagbélrákból vagy a melanómából áttétes daganat a vékonybélben.
Milyen tünetekkel jelentkezik a vékonybél daganat?
A vékonybél daganat tünetei függenek a daganat típusától és az elhelyezkedésétől. Ahogyan már említettük korábban, főként a vékonybél első és utolsó szakaszában alakul ki vékonybél daganat. Az is előfordulhat, hogy a vékonybél daganat tünetmentes, például a karcinoid tumorok gyakran nem okoznak tüneteket. Emiatt gyakori, hogy csak véletlenül találják meg a vékonybél daganat helyét egy képalkotó eljárás során. A vékonybél daganat tünetei a következők lehetnek:
- Hasi fájdalom vagy görcsök
- Hányinger, hányás vagy hasmenés
- Megmagyarázhatatlan fogyás
- Vérszegénység
- Sárgaság (a szem vagy a bőr sárgulása)
- Véres széklet (vörös vagy fekete színű lehet)
- Tapintható csomó a hasban
- Bőrpír, különösen lilás elszíneződés a karon és a felsőtesten
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Hogyan vizsgálható ki a vékonybél daganat?
Ahogyan már korábban is említettük a vékonybél daganat nem okoz specifikus tüneteket, így a felismerése sem egyszerű. Gyakran a vérszegénység vagy a székletben található vér miatt indul kivizsgálás, de az is gyakori, hogy más okból végzett képalkotó vizsgálaton kerül felismerésre a daganat. Mivel a vékonybél daganat ritka, ezért emésztőrendszeri és daganatra utaló tünetek esetén is először másra gondolunk, például a sokkal gyakoribb vastagbélrákra. Mindez megnehezíti a vékonybél daganat kivizsgálását, és azt, hogy idejében felismerésre kerüljön.
A vékonybél daganat felismeréséhez alapos orvosi vizsgálatra van szükség. Ez magában foglalja a kórtörténet és a jelenlegi tünetek, panaszok alapos megismerését. Képalkotó vizsgálatokra is szükség van, aminek során képeket készítenek a vékonybélről, hogy felmérjék, van-e rákos megbetegedés, és ha igen, mennyire terjedt ki a vékonybél daganat. A vizsgálatok közé tartozhat röntgenfelvétel, CT-vizsgálat vagy MRI, de endoszkópiát is elrendelhetnek. Ez egy olyan eljárás, amelynek során az orvos megnézi a nyelőcső, a gyomor és a vékonybél első szakaszának a belsejét. Ehhez egy egy vékony, csőszerű eszközt használnak, amelynek a végén fény és kamera van. Az orvos a következő egyéb vizsgálatokat is elrendelheti:
- Labor vizsgálatok
- Májfunkciós vizsgálatok
- Széklet-vizsgálat, melynek során kimutatható a székletben lévő vér
- Nyirokcsomó biopszia
- Laparotómia
Hogyan kezelhető a vékonybél daganat?
A vékonybél daganat kezelését nagymértékben befolyásolja, hogy milyen típusú daganatról van szó, és hogy a daganat adott-e már áttéteket. Minden esetben jó prognózist jelent, ha korán, még az áttétek nélküli fázisban sikerül felismerni a daganatot. Ilyen esetben a műtét a legjobb megoldás, melynek során a sebész eltávolítja a vékonybélnek a daganatot tartalmazó részét. Bypass műtét is végezhető, melynek során egyesítenek két bélrészletet, hogy az étel megkerülhesse az eltávolíthatatlan daganatot. Sok esetben még akkor is javasolnak sugár- vagy kemoterápiát a műtét után, ha sikerül a teljes daganatos szakaszt eltávolítani. Ezekkel az eljárásokkal megpróbálják a maradék, vagy a nyirokcsomóba, esetleg más szervekbe átterjedt daganatokat eltávolítani. Az utóbbi években az immunterápia és a célzott terápia is elérhetővé vált. Gyógyíthatatlan esetben a palliatív kezelés nyújthat enyhülést.Téma szakértői
