Vashiányos vérszegénység
A vashiányos vérszegénység a leggyakoribb típusú vérszegénység, ami emberek millióit érinti világszerte. Habár sokan nem tudják, de a vashiányos vérszegénység hátterében gasztroenterológiai kórképek is állhatnak. Éppen ezért javasolt a gasztroenterológiai kivizsgálás – különösen az idősebb férfiak számára – a vashiányos vérszegénység diagnózisát követően.
Mit jelent a vashiányos vérszegénység?
Mik a vashiányos vérszegénység jellemző tünetei?
Mi állhat a vashiányos vérszegénység hátterében?
Hogyan kapcsolódik a vashiányos vérszegénység és a gasztroenterológia?
Hogyan vizsgálható ki a vashiányos vérszegénység?
Mit lehet tenni a vashiányos vérszegénység ellen?
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Gasztroenterológiai Központban
- Szakorvosi kivizsgálás
- Felnőtt és gyermek gasztroenterológia
- Szakorvosi kontroll
- Dietetikai tanácsadás
Mit jelent a vashiányos vérszegénység?
A vashiányos vérszegénység a vérszegénység leggyakoribb típusa. A vérszegénységnek több különböző fajtája és oka van attól függően, hogy hol lép fel zavar. Ami közös a vérszegénység különböző típusaiban, az az, hogy végső soron csökken a szervezetben lévő vörösvérsejtek vagy hemoglobin mennyisége, vagy zavart szenved a vörösvérsejtek minősége. A vörösvérsejtek és a bennük található hemoglobin szállítják az oxigént a tüdőből a test többi részébe. A vérszegénység következtében a szervezet nem képes elegendő oxigént szállítani a szövetekhez, ami számos problémát okozhat.
Ahogy a neve is mutatja, a vashiányos vérszegénység a vas elégtelen mennyisége miatt alakul ki. A szervezetnek nagy szüksége van a vasra, ebből állítja ugyanis elő az oxigént kötő hemoglobint, ami a vörösvértestekben található. Elegendő vas nélkül a szervezet nem tud elegendő mennyiségben termelni hemogblobint termelni, így sérül az oxigén szállítás is. Ennek eredményeképpen a vashiányos vérszegénység fáradtságot, légszomjat és egyéb tüneteket okozhat.
A vashiányos vérszegénység általában vaspótlással kezelhető. Minden esetben szükség van azonban a vashiányos vérszegénység okának a felderítésére, ugyanis előfordulhat, hogy a vasfelszívódás csökkent vagy fokozott vasvesztés áll fent. A vashiányos vérszegénység hátterében gyakran gasztroenterológiai kórkép áll, éppen ezért a kivizsgálás részeként javasolt egy gasztroenterológus felkeresése.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Mik a vashiányos vérszegénység jellemző tünetei?
A vashiányos vérszegénység tünetei azért alakulnak ki, mert sérül az oxigénszállító kapacitás a betegségben. Ennek következtében nem jutnak elég oxigénhez a szövetek, a szervezet pedig kompenzáló mechanizmusokat is beindít. A vashiányos vérszegénység legjellemzőbb tünetei a következők:
- Gyengeség, fáradékonyság: Vashiányos vérszegénység esetén a szervezet nem képes elegendő mennyiségű oxigént szállítani a sejtekhez, ami fáradékonyságot és általános gyengeséget eredményezhet.
- Légszomj: Az oxigénszállítás hiánya miatt a szervezet úgy érzékeli, hogy nem kap elég levegőt és próbálja növelni a légzést.
- Sápadtság: Vashiányos vérszegénység során az alacsony hemoglobinszint miatt a vörösvérsejtek kevesebb oxigént szállítanak, ami sápadt bőrszínt eredményez.
- Durva és száraz bőr: A szövetek alacsony oxigénszintje miatt vashiányos vérszegénység esetén a bőr hidratáltsága csökkenhet, ami durva és száraz érzetet eredményezhet.
- Töredezett és száraz haj, hajhullás: A hajhagymákhoz történő elégtelen oxigénellátás a haj szerkezetének és növekedésének problémáit okozhatja.
- Fejfájás és szédülés: Vashiányos vérszegénység során az agy oxigénhiánya fejfájást és szédülést okozhat, mivel az idegsejtek megfelelő működéséhez elegendő oxigén szükséges.
- Szisztolés szívzörej: Az alacsony vörösvérsejt- és hemoglobinszám miatt a vér turbulens áramlása a szívben szisztolés szívzörejhez vezethet.
- Szapora szívverés: A légzéshez hasonlóan a szívverést is növeli a szervezet, mert fokozni próbálja a keringést a vörösvértestek gyorsabb oxigenizációja miatt.
- Szorító mellkasi fájdalom (angina pectoris): Az oxigénhiányos szívizom szorító fájdalmat okozhat.
- Nyugtalan láb szindróma: A vashiánynak idegrendszeri hatásai is vannak és nyugtalanságot, érzékenységet, fájdalmat vagy más kellemetlen érzéseket okozhat a lábakban.
Mi állhat a vashiányos vérszegénység hátterében?
A vashiányos vérszegénység hátterében a szervezet vasraktárainak kimerülése áll. A vasraktárak akkor indulnak fogyásnak, ha csökken a szervezet vasbevitele vagy ha fokozódik a vasvesztés. A nem megfelelő vasbevitel gyakran fordul elő olyan embereknél, akik nem fogyasztanak elegendő vasban gazdag ételeket: például húst (vegetáriánusok), babot, zöld leveles zöldségeket és vasban dús gabonaféléket. Előfordulhat vashiányos vérszegénység akkor is, hogy a vasbevitel elegendő, ám a vas felszívódásával van zavar. Példaként említhető a cöliákia vagy a Crohn-betegség, amik akadályozhatják a vas felszívódását a bélből.
A menstruációs vérzés a nőknél, a gyomor-bélrendszeri vérzés (például fekélyek, aranyér, polipok vagy rák miatt), vagy a balesetek és műtétek okozta vérveszteség is okozhat kisebb-nagyobb vashiányt. Ha az állapot krónikus (például gyomor-bélrendszeri vérzéseknél), tartós vashiányos vérszegényég léphet fel. Vashiányos vérszegénység alakulhat ki akkor is, ha a szervezet nem képes kompenzálni a megnövekedett igényt. Például terhesség alatt a vasigény jelentősen megnő, mivel a szervezetnek több vért kell előállítania a növekvő magzat és a méhlepény számára. Ilyenkor is gyakori a vashiányos vérszegénység kialakulása. A Helicobacter pylori baktérium az egyik legelterjedtebb kórokozó, ami az emésztőrendszert támadja meg, és számos betegséggel (gyomorhurut, fekély, a MALT-lymphoma és gyomorrák) hozható összefüggésbe. Kiknek és milyen tünetek esetén érdemes teszteltetni magát? A kérdésre dr. Sárdi Krisztina , a Gasztroenterológiai Központ ...Kapcsolódó cikkünk
Mikor érdemes Helicobacter pylori vizsgálatot végezni?
Hogyan kapcsolódik a vashiányos vérszegénység és a gasztroenterológia?
A vashiányos vérszegénység és a gasztroenterológia szorosan összefüggenek, ugyanis a vashiányos vérszegénység gyakran a gyomor-bélrendszeri problémák következményeképpen alakul ki. A vashiányos vérszegénység okának felderítése során mindenképp eszünkbe kell, hogy jusson, hogy esetleg gasztroenterológiai kórkép állhat a háttérben. Ez különösen igaz az idősebb, vashiányos vérszegénység diagnózisával jelentkező férfiak körében. Az ő esetükben gyakori, hogy a vashiányos vérszegénység az első tünet, ami alapján a kivizsgálások során fény derül egy komolyabb gasztroenterológiai kórkép fennállására. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány példát arra, hogy hogyan okozhatják a gasztroenterológiai betegségek a vashiányos vérszegénység kialakulását:
- Fokozott vérvesztés: A gyomor-bélrendszeri vérzés miatt gyakori a vashiányos vérszegénység kialakulása. A vérvesztés lehet nyilvánvaló, például véres hányás vagy fekete, kátrányos széklet (meléna) formájában, de sokkal gyakoribb a rejtett vérvesztés. Ez mikroszkopikus mennyiségű vért jelent a székletben, amit szabad szemmel nem látunk, de a gasztroenterológiai kivizsgálás során ki tudják mutatni a jelenlétét. Ennek azonosítása esetén a feladat megkeresni a vérzés forrását. A gyomorfekély, vastagbélrák, aranyér, divertikulózis, és más gasztroenterológiai betegségek is okozhatnak vérzést.
- Gastrectomia és egyéb sebészeti beavatkozások: Bizonyos sebészeti beavatkozások - mint például a gyomor részleges vagy teljes eltávolítása (gastrectomia) - szintén csökkenthetik a vas felszívódását. Az ilyen beavatkozások csökkentik a savtermelést, illetve a sebészeti beavatkozások miatt a vékonybél hossza és ezáltal a vasfelszívódási terület is kisebbá válhat.
- Vasfelszívódási zavar: A vas felszívódása elsősorban a vékonybél első szakaszában, a duodenumban és jejunumban történik. Ha valamilyen gyomor-bélrendszeri betegség akadályozza ezt a folyamatot (pl. cöliákia, Crohn-betegség, krónikus hasnyálmirigy-gyulladás), akkor könnyen vasfelszívódási zavar, ennek következtében pedig vashiányos vérszegénység alakulhat ki.
- Gyulladásos bélbetegségek: A bélgyulladással járó betegségek, mint például a Crohn-betegség vagy a colitis ulcerosa is vashiányos vérszegénység kialakulásához vezethetnek. Ezek a betegségek több fronton is hozzájárulhatnak a vashiányos vérszegénység kialakulásához: egyrészt vérvesztést okoznak, másrészt csökkentik a vasfelszívódást, harmadrészt pedig krónikus gyulladást okoznak, ami befolyásolja a vas anyagcseréjét.
Amint látható tehát számos gasztroenterológiai kórkép tünete, szövődménye lehet a vashiányos vérszegénység. Éppen ezért a vashiányos vérszegénység diagnózisára úgy kell tekinteni, mint egy feladatra. A feladat a vashiányos vérszegénység okának megtalálása, ugyanis csak ekkor lesz hatékony a kezelés. Ebben nagy szerepet játszik a gasztroenterológus.
Hogyan vizsgálható ki a vashiányos vérszegénység?
A vashiányos vérszegénység diagnosztizálásához alapvetően vérvételre és laborvizsgálatokra van szükség. Ezek során vizsgálják a vörösvértestek méretét és színét. Vashiányos vérszegénység esetén a vörösvértestek kisebbek és halványabb színűek lehetnek a normálisnál. Mérik emellett a hematokrit és hemoglobin koncentrációját, melyek az átlagnál alacsonyabbak lehetnek. A szervezet vasraktárainak teltségéről a ferritin szint tájékoztat minket. Ez a fehérje segít tárolni a vasat a szervezetben, az alacsony ferritinszint a tárolt vas alacsony szintjét jelzi. A transzferrinszint és a transzferrin szaturáció mérése segít megállapítani, hogy mennyire telítettek a transzferrin fehérjék a vas ionokkal. Vashiányos vérszegénység esetén a transzferrin szaturáció alacsony lesz.
Ha a vérkép alapján kimondható a vashiányos vérszegénység diagnózisa, a következő lépés ennek az okának a megtalálása. Az orvosa további vizsgálatokat kérhet a kiváltó ok azonosítására, például:
- Endoszkópia: Ezzel a vizsgálattal ellenőrizhető, hogy van-e vérzés a gyomor területén.
- Kolonoszkópia: A vérzés alsó bélrendszeri forrásainak kizárására orvosa javasolhat egy kolonoszkópiás vizsgálatot.
- Ultrahang: A nőknél kismedencei ultrahangvizsgálatot is végezhetnek, hogy azonosítsák a túlzott menstruációs vérzés okát, például, hogy vannak-e méh miómák.
Mit lehet tenni a vashiányos vérszegénység ellen?
A vashiányos vérszegénység kezelése vaspótlással történik. Kezelőorvosa vastablettát írhat fel, de súlyos esetekben, vagy ha a szájon át történő vasbevitel nem elegendő, intravénás vas pótlása is szükségessé válhat. Javasolt emellett vasban gazdag ételek, például vörös hús, hal, baromfi, lencse, bab, és vasban dús gabonafélék fogyasztása.
A vas pótlása mellett a vashiányos vérszegénység kezelésének másik lépése a kiváltó ok kezelése. Ehhez elsőként meg kell találni a vashiányos vérszegénységet, majd ha azonosítottuk az okot, kezelni ezt az alapbetegséget, például a gyomor-bélrendszeri vérzést.Téma szakértői
