Vakbélgyulladás

Utolsó módosítás:2024.06.19 11:15

A vakbélgyulladás neve megtévesztő, ugyanis valójában a vakbélhez csatlakozó, immunszervként működő kis tasak, a féregnyúlvány gyulladását jelenti. A vakbélgyulladás gyakori sürgősségi betegségnek mondható, megközelítőleg ugyanis a lakosság 5-10%-át érinti, így érdemes alaposabban is megismerni ezt a betegséget.
 

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Gasztroenterológiai Központban
Mit jelent a vakbélgyulladás?
Hol található a féregnyúlvány és mi a feladata?
Mi lehet a vakbélgyulladás oka?
Mi az akut és a krónikus vakbélgyulladás közti különbség?
Milyen tüneteket okoz a vakbélgyulladás?
Hogyan vizsgálható ki a vakbélgyulladás?
Hogyan kezelhető a vakbélgyulladás?
Milyen szövődményeket okozhat a vakbélgyulladás?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Gasztroenterológiai Központban

Mit jelent a vakbélgyulladás?

A vakbélgyulladás – latin nevén appendicitis - egy gyakori sürgős sebészeti ellátást igénylő állapot. A vakbélgyulladás egy elég gyakori betegség, bárkinél kialakulhat, de leggyakrabban a fiatalok (10 és 30 év közöttiek) körében fordul elő. Valójában a köznyelvben elterjedt vakbélgyulladás nem magának a vakbélnek, hanem a vakbélhez kapcsolódó féregnyúlványnak (appendix) a gyulladásos megbetegedése. A vakbélgyulladás kezdetben a köldök körül, majd a has jobb alsó negyedében okoz fájdalmat, mely igen erős lehet. A vakbélgyulladás súlyosbodásával a fájdalom is egyre fokozódik, illetve a beteg állapota is fokozatosan romolhat. Nagyon fontos, hogy a vakbélgyulladás időben felismerésre kerüljön. Ha ugyanis nem kezelik időben, az súlyos következményekkel járhat, kialakulhat vakbél perforáció. A szétrepedt vakbél orvosi vészhelyzetet jelent. A belek belsejében élő baktériumok ugyanis az egész hasüregbe szétszóródhatnak, és életveszélyes hashártyagyulladást okozhatnak. Ennek megelőzése érdekében eltávolítják a féregnyúlványt műtéti úton, ha vakbélgyulladás alakult ki. Valójában nem pontosan ismerjük, hogy mi a féregnyúlvány feladata, arra viszont nagyon sok pácienst tudunk felhozni bizonyítékképpen, hogy lehet féregnyúlvány nélkül élni. Ez nem egy létfontosságú szerv, így nem okoz problémát, ha eltávolítják.

Kapcsolódó cikkünk

Az vagy, amit megeszel – egészségmegőrzés a magzati élettől a felnőttkorig

Az vagy, amit megeszel – egészségmegőrzés a magzati élettől a felnőttkorig

A bél állapota meghatározó jelentőségű egészségünk szempontjából, de mit is jelent ez a gyakorlatban? Hogy befolyásolhatjuk életmódunk révén a bél-világ állapotát, és milyen új, ígéretes lehetőségeket rejthet a mikrobiom-terápia az orvostudományban? A kérdéseket dr. Pászthory Erzsébet ...

Hol található a féregnyúlvány és mi a feladata?

A féregnyúlvány a bélrendszerhez tartozó apró, kesztyűujjszerű szerv. A has jobb alsó negyedében helyezkedik el, a vastagbél és a vékonybél csatlakozásánál. A vastagbél kezdeti szakaszát vakbélnek nevezzük, erről lóg le ez az aprócska szerv. A féregnyúlvány feladatait nem ismerjük még teljesen, de az biztos, hogy az immunrendszer működésében is szerepet játszik. A féregnyúlványban található immunsejtek feladata lehet, hogy felismerjék a bélrendszerbe jutott kórokozókat és elpusztítsák őket. Ehhez hasonló feladatot látnak el a mandulák is a garatban. Ahogyan a mandulák is be tudnak gyulladni, ugyanígy a féregnyúlvány is hajlamos a gyulladásra. A féregnyúlvány közvetlen összeköttetésben áll a vakbéllel, ami pedig a bélbaktériumok otthona, és könnyen megfertőződhet. A féregnyúlvány ráadásul egy vakon végződő kis zsákocska, így ha például széklet kerül bele, az nem tud ürülni, és könnyebben gyulladást okozhat.

Mi lehet a vakbélgyulladás oka?

A vakbélgyulladás kialakulásához arra van szükség, hogy a féregnyúlvány vagy elzáródjon vagy megfertőzödjön. Bármelyikkel is kezdődik a vakbélgyulladás, utána bekövetkezik a másik: az elzáródott féregnyúlványban sokkal könnyebben szaporodnak el a baktériumok, míg a fertőzött féregnyúlvány is megduzzad és elzáródik. A vakbélgyulladás rendkívül gyakori, mert a féregnyúlvány elhelyezkedése és alakja hajlamosít a könnyű elzáródásra és a fertőzésre. A vastagbél számos baktériumnak ad otthont, ha túlzott mennyiségű baktérium reked a féregnyúlványban, ezek túlszaporodnak és fertőzést okoznak. De a fertőzés másodlagos is lehet vakbélgyulladás esetén, ahogyan említettük. A fertőzéshez és az elzáródáshoz a következők vezethetnek:Vakbélgyulladás - Gasztroenterológiai Központ

  • Vakbélkövek (megkeményedett széklet): A kemény, meszes székletlerakódások (vagy székletkövek, vakbélkövek) beszorulhatnak a féregnyúlvány nyílásába. A székletben baktériumok is találhatóak, amik szaporodásnak indulhatnak.
  • Limfoid hiperplázia: A féregnyúlványban található nyirokszövet kapcsolatban áll, része a szervezet immunrendszerének. Ha a szervezetben bárhol fertőzés van - még ha az a vakbéltől távol helyezkedik is el – az a féregnyúlvány megduzzadását okozhatja. A duzzadt szövet elzáródást okozhat, és fertőzéshez vezethet.
  • Colitis: A vastagbélben fellépő fertőzés vagy gyulladás tovább terjedhet a féregnyúlványra is, és lehet a vakbélgyulladás oka.
  • Egyéb elzáródást okozó tényezők:
    • Daganatok
    • Paraziták
    • Cisztás fibrózis

Mi az akut és a krónikus vakbélgyulladás közti különbség?

A vakbélgyulladás szinte mindig egy akut állapot. Ez azt jelenti, hogy hirtelen kezdődnek a tünetei (például az alhasi fájdalom) és gyorsan súlyosbodik. Éppen ezért az akut vakbélgyulladás gyors kezelést is igényel. Cikkünkben az akut vakbélgyulladás kerül részletesebb bemutatásra, mert ez egy sokkal gyakoribb állapot, és sok tudás, tapasztalat gyűlt össze az orvostudományban a betegséget illetően. Ezzel szemben a krónikus vakbélgyulladás egy ritka állapot, amelyről keveset tudunk. Akkor fordulhat elő, amikor valami hosszú időn keresztül, folyamatosan irritálja a féregnyúlványt, és egy folyamatos enyhe gyulladást okoz. A krónikus vakbélgyulladás hátterében állhat például gyulladásos bélbetegség, enyhe bakteriális túlszaporodás vagy lehet egy olyan elzáródás is, amely ki-be mozog a vakbélnyíláson. A krónikus vakbélgyulladás nyirokcsomó-hiperpláziához vagy akár hegszövethez is vezethet a vakbélben, ha nagyon hosszú ideig tart. A krónikus vakbélgyulladás legtöbb esetben nem kerül felismerésre, mert a tünetek enyhék, állandóak és nem specifikusak, kialakulhat például krónikus hasi fájdalom. Fontos azonban tudni, hogy a krónikus vakbélgyulladás is bármikor akuttá válhat! Ezt nem érdemes megvárni, ha valakinek krónikus hasi fájdalma van, mindenképp ki kell vizsgáltatni. Ha a kivizsgálás során felismerik a krónikus vakbélgyulladás jelenlétét, az akuthoz hasonló módon a féregnyúlvány eltávolításával kezelik.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Milyen tüneteket okoz a vakbélgyulladás?

A vakbélgyulladás első jelei közé tartozik a hasi fájdalom, amely általában a köldök körül kezdődik és később a jobb alhasra terjed. Ezt kísérheti étvágytalanság, hányinger és hányás is. Ahogy a betegség előrehalad, a fájdalom fokozódik és állandósul a jobb alhasban. Köhögés, járás vagy más rázó mozdulat hatására súlyosbodhat is a fájdalom. Ezen kívül láz, puffadás, székrekedés vagy hasmenés is jelentkezhet. Ha a vakbél perforálódik (kilyukad), a fájdalom hirtelen enyhülhet, majd ismét erősödhet, ami a hashártyagyulladás jele.

Terhesség esetén a fájdalom úgy tűnhet, mintha a felső hasüregből eredne, ilyenkor ugyanis a vakbél magasabban helyezkedik el. Gyermekeknél is eltérhetnek a vakbélgyulladás tünetei, és gyakran kevésbé jellegzetesek. Gyakori a láz, a hányás és az általános rossz közérzet. A hasi fájdalom nem mindig jelenik meg ugyanúgy, mint felnőtteknél, valamint sokszor nem tudják szavakba önteni a fájdalmat a gyerekek, ezért nehezebb lehet a diagnózis.

Hogyan vizsgálható ki a vakbélgyulladás?

A vakbélgyulladás tünetei jellegzetesek és néhány fizikális vizsgálat (McBurney, Blumberg, psoas jel) is segíthet megerősíteni a vakbélgyulladás gyanúját. Emellett természetesen vérvizsgálatokat és képalkotó vizsgálatokat is érdemes végezni. A vérvizsgálatok kimutathatják a gyulladás jeleit, például a magas fehérvérsejtszámot vagy a C-reaktív fehérje emelkedett értékét, így segíthetnek a fertőzés azonosításában. A képalkotó vizsgálatok, mint például a hasi ultrahang vagy a CT-vizsgálat, ki tudja mutatni a vakbél duzzanatát. Nagyon fontos hangsúlyt fektetni a differenciál diagnosztikára is, ugyanis sok kórkép (például vesekő, méhen kívüli terhesség, endometriózis) a vakbélgyulladáshoz hasonló hasi fájdalommal járhat.

Hogyan kezelhető a vakbélgyulladás?

Vakbélgyulladás esetén sürgős műtéti beavatkozásra lehet szükség. A vakbélgyulladás kezelésének alapja ugyanis a féregnyúlvány eltávolítása. A gyulladás fokozódhat és sokkal súlyosabb szövődményeket okozhat, ennek megelőzése érdekeben a legjobb gyógymód a vakbél műtéti eltávolítása. Ez általában laparoszkópos műtéttel történik, amely gyorsabb gyógyulást eredményez. A féregnyúlvány eltávolításának nincsenek mellékhatásai, nem fogja érezni a szervezete a hiányát. A legtöbb ember hat héten belül teljesen felépül, laparoszkópos műtét esetén pedig még gyorsabban.

Ha a gyulladás még nem súlyos, antibiotikumokat is alkalmazhatnak a fertőzés kezeléshez, de ez csak ritkán elégséges. Antibiotikumot mindenki kap, ugyanis még ha kezdetben nem is volt fertőzése, a vakbélgyulladás általában fertőzéshez vezet. Emellett fájdalomcsillapítókat is adnak tüneti kezelésként.

Milyen szövődményeket okozhat a vakbélgyulladás?

A vakbélgyulladás korai felismerése és kezelése kritikus fontosságú. A vakbélgyulladás előrehaladtával ugyanis súlyos szövődmények alakulhatnának ki, melyek akár az egész hasra átterjedhetnek és életveszélyes állapotot is létrehozhatnak. A vakbélgyulladás lehetséges szövődményei a következők:

  • Vakbél perforáció: A vakbél perforáció esetén ha vakbél falai átszakadnak és a gyulladásos anyagok bejutatnak a hasüregbe. Ez egy rendkívül súlyos szövődménye a vakbélgyulladásnak, amely azonnali orvosi ellátást igényel. A vakbél perforáció akár életveszélyes peritonitist, hashártyagyulladást is okozhat.
  • Sepsis: Sepsis akkor következik be, amikor a vakbélgyulladás okozta fertőzés a véráramba kerül. Ez egy életveszélyes állapot, amely intenzív osztályon történő kezelést igényel.
  • Vakbél tályog: A vakbélgyulladás okozta tályog akkor alakul ki, amikor a gyulladás és a genny összegyűlik a vakbél körül egy zárt zsebbe.
  • Szűkület: A vakbélgyulladás hegesedéshez vezethet, ami szűkületet okozhat a bélben. Ez akadályozza a béltartalom áthaladását és akár bélelzáródást is létrejöhet.
  • Gyulladásos bélbetegségek kialakulása: A vakbélgyulladás növelheti a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás kialakulásának kockázatát.

    Téma szakértői