Sárgaság

Mit jelent a sárgaság?

A sárgaság típusai

A sárgaság kialakulásának okai

A sárgaság tünetei

A sárgaság terápiája

Mit jelent a sárgaság?

A sárgaság, orvosi nevén icterus, egy olyan állapot vagy tünet, amely során a bőr és a szemfehérje sárgás elszíneződést mutat. Ezt az okozza, hogy a bilirubin nevű anyag felhalmozódik a vérben és a szövetekben. A bilirubin a vörösvértestek lebontása során keletkezik, és normál esetben a máj dolgozza fel, majd az epével együtt a bélrendszerbe kerül és végül kiürül a szervezetből.

A sárgaság tünetei között szerepelhet a sárgás bőr és szemfehérje mellett a sötét vizelet, világos széklet és a bőr viszketése a lerakódott epesavak miatt. A sárgaság hátterében meghúzódó pontos ok  és kezelés érdekében orvosi kivizsgálás szükséges.

A sárgaság típusai

A sárgaság három fő típusa ismert, amelyek az eltérő okok és mechanizmusok alapján különböztethetők meg:

• Prehepatikus (máj előtti) sárgaság: Ez a fajta sárgaság akkor fordul elő, amikor túl sok vörösvérsejt bomlik le, amit a máj nem tud megfelelően feldolgozni. Ilyen állapot például a hemolitikus anémia.

  • Okai: A vörösvérsejtek fokozott lebomlása, amely túl sok bilirubin termeléséhez vezet, amit a máj nem tud megfelelően feldolgozni.
  • Példák: Hemolitikus anémia, sarlósejtes anémia, malária.
  • Tünetek: Gyors vérszegénység, sárgás bőr és szemfehérje, sötét vizelet (a hemoglobin miatt), de a széklet normális vagy sötétebb lehet a szokásosnál.

• Hepatikus (máj eredetű) sárgaság: Ezt a májbetegségek okozzák, mint például a hepatitisz, májcirrózis vagy májdaganat. Ezek az állapotok csökkentik a máj bilirubinfeldolgozó-képességét.

  • Okai: Májsejtek károsodása, megbetegedései, amelyek csökkentik a máj képességét a bilirubin feldolgozására és kiválasztására.
  • Példák: Hepatitis (vírusos, alkoholos, autoimmun), májcirrózis, májdaganat, gyógyszerek vagy toxinok által okozott májkárosodás.
  • Tünetek: Sárgás bőr és szemfehérje, sötét vizelet, világos széklet, hasi fájdalom, májnagyobbodás, fáradtság, étvágytalanság.

• Poszthepatikus (máj utáni) sárgaság:Ez akkor fordul elő, amikor az epevezetékek elzáródnak, ami megakadályozza, hogy a bilirubin elhagyja a májat. Ennek oka lehet epekő, daganat vagy gyulladás.

  • Okai: Az epeutak elzáródása, ami megakadályozza a bilirubin kiválasztását az epébe, és visszajutását a véráramba.
  • Példák: Epekő, epevezeték daganatai, krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, epevezeték szűkületei.
  • Tünetek: Sárgás bőr és szemfehérje, sötét vizelet, világos vagy agyagszínű széklet, viszketés, hasi fájdalom (különösen a jobb felső kvadránsban).

A sárgaság mindhárom típusa különböző okokra vezethető vissza, és eltérő kezelést igényel. A pontos diagnózis érdekében orvosi vizsgálatok, például vérvizsgálatok, ultrahang, CT vagy MRI, valamint májbiopszia szükségesek lehetnek.

Kapcsolódó cikkünk

Mi történik a gasztroenterológusnál?

Hasfájás, gyomorégés és puffadás – csak néhány olyan, az étkezéssel összefüggő panasz, amivel gasztroenterológushoz fordulunk. A gasztroenterológia az emésztőszervek betegségeivel foglalkozó, a belgyógyászatból önállósodott szakterület. Dr.Pászthory Erzsébet  a Gasztroenterológiai Központ ...

Tovább olvasom

A sárgaság kialakulásának okai

A sárgaság kialakulásának okai az alábbi fő kategóriákba sorolhatók, attól függően, hogy a probléma hol jelentkezik a bilirubin metabolizmusának folyamatában: prehepatikus (máj előtti), hepatikus (máj eredetű) és poszthepatikus (máj utáni). Az alábbiakban részletesen kifejtjük mindhárom kategóriát és a hozzájuk tartozó specifikus okokat:

Prehepatikus (máj előtti) okok

• Hemolitikus anémiák:

  • Olyan állapotok, amelyekben a vörösvérsejtek gyorsabban bomlanak le a normálisnál, mint például:
    • Sarlósejtes anémia
    • Thalassemia
    • Spherocytosis
    • Glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz (G6PD) hiány
    • Autoimmun hemolitikus anémia

• Fertőzések:

  • Olyan fertőzések, amelyek vörösvérsejt-károsodást okoznak, mint például a malária.

Hepatikus (máj eredetű) okok

• Vírusos hepatitis:

  • Hepatitisz A, B, C, D, E vírusfertőzések, amelyek gyulladást és májkárosodást okoznak.

• Alkoholos májbetegség:

  • Hosszan tartó, túlzott alkoholfogyasztás, amely májgyulladást (hepatitis), zsírmájbetegséget (steatosis) és májcirrózist okozhat.

• Nem alkoholos zsírmájbetegség (NAFLD):

  • Olyan állapot, amely zsírfelhalmozódással jár a májban, és gyulladáshoz, valamint májkárosodáshoz vezethet.

• Autoimmun hepatitis:

  • Az immunrendszer saját májsejtjeit támadja meg, gyulladást és károsodást okozva.

• Májcirrózis:

  • A máj kötőszövetes átalakulása, amely rontja a máj funkcióját és bilirubin feldolgozási képességét.

• Májdaganatok:

  • Elsődleges májdaganatok (például hepatocelluláris karcinóma) vagy áttétes daganatok, amelyek a májat érintik.

• Gyógyszerek és toxinok:

  • Olyan anyagok, amelyek májkárosodást okozhatnak, például bizonyos gyógyszerek (pl. acetaminofen túladagolás) és ipari toxinok.

Poszthepatikus (máj utáni) okok

• Epekövek:

  • Az epehólyagban vagy az epevezetékekben kialakuló kövek, amelyek elzárják az epe áramlását.

• Epevezeték daganatai:

  • Cholangiocarcinoma vagy más daganatok, amelyek az epeutakat elzárják.

• Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás:

  • A hasnyálmirigy gyulladása és hegesedése, amely az epevezetékek elzáródásához vezethet.

• Epevezeték szűkületei:

  • Az epevezetékek szűkületei vagy hegesedése, amelyek elzárják az epe áramlását.

• Hasnyálmirigyrák:

  • A hasnyálmirigy fejében lévő daganatok, amelyek elzárhatják az epevezetéket.

Egyéb okok

• Újszülöttkori sárgaság:

  • Gyakori újszülöttekben, mivel a májuk még nem érett meg teljesen a bilirubin feldolgozására. Gyakran átmeneti, de kezelést igényelhet, ha súlyosabb formát ölt.

• Genetikai rendellenességek:

  • Gilbert-szindróma: Enzimdefektus a májban, amely csökkentett bilirubin feldolgozáshoz vezet.
  • Crigler-Najjar szindróma: Ritka, örökletes betegség, amely súlyos bilirubin feldolgozási zavarokat okoz.

A sárgaság okainak meghatározása érdekében alapos orvosi kivizsgálás szükséges, beleértve a vérvizsgálatokat, képalkotó vizsgálatokat (ultrahang, CT, MRI), és szükség esetén májbiopsziát.

A sárgaság tünetei

A sárgaság tünetei az alapjául szolgáló okoktól függően változhatnak, de a legfontosabb és legjellemzőbb tünet maga a sárgaság. Íme a sárgaság leggyakoribb tünetei:

• Sárga bőr és sclera:

  • A sárgaság legszembetűnőbb tünete a bőr és a szemfehérje sárgás elszíneződése. Ez a sárgaság miatt következik be, mivel a bilirubin nevű anyag felhalmozódik a szervezetben. A sárgaság azért. szemen jelentkezik először, mert a sclera olyan anyagból van, amihez könnyen kötődnek a sárgaságot okozó anyagok.

• Sötét vizelet:

  • A sárgaság miatt a vizelet színe sötétebbé válhat, sörbarna vagy sötétsárga árnyalatú lehet. Ez annak a jele, hogy a bilirubin nagy mennyiségben kiválasztódik a vizeletben.

• Világos széklet:

  • A sárgaság esetén a széklet színe világosabbá, akár agyagszínűvé válhat, mivel kevesebb bilirubin kerül az emésztőrendszerbe.

• Viszketés:

  • A sárgaság okozta bőrviszketés gyakori tünet, különösen akkor, ha az epeutak elzáródása okozza a sárgaságot. Az epesavak felhalmozódása a bőrben irritációt okozhat.

• Fáradtság és gyengeség:

  • A sárgaság gyakran kíséri általános fáradtság és gyengeség, amely az alapbetegség következménye.

• Hasi fájdalom:

  • A sárgaságot okozó betegségek, mint például az epekő vagy májbetegségek, hasi fájdalmat okozhatnak, különösen a has jobb felső részén.

• Étvágytalanság és fogyás:

  • A sárgaságot okozó állapotok étvágytalansághoz és ennek következtében fogyáshoz vezethetnek.

Fontos megjegyezni, hogy a sárgaság önmagában nem betegség, hanem egy tünet, amely különböző alapbetegségek következménye lehet. Ha valaki a sárgaság tüneteit tapasztalja, fontos, hogy orvoshoz forduljon a pontos diagnózis és megfelelő kezelés érdekében. A sárgaság okának meghatározása és kezelése elengedhetetlen a beteg egészségének helyreállításához.

A sárgaság terápiája

A sárgaság terápiája az alapjául szolgáló okok kezelésére összpontosít, mivel a sárgaság önmagában egy tünet, nem pedig egy betegség. A sárgaság kezelésének módjai tehát az adott betegségtől függnek, amely a sárgaságot okozza. Íme a sárgaság terápiájának főbb irányelvei különböző okok esetén:

Prehepatikus (máj előtti) sárgaság terápiája

• Hemolitikus anémia kezelése:

  • Immunrendszert elnyomó gyógyszerek: Autoimmun hemolitikus anémia esetén kortikoszteroidokat vagy más immunszuppresszív szereket alkalmaznak.
  • Transzfúziók: Súlyos anémia esetén vértranszfúzióra lehet szükség.
  • Splenectomia: A lép eltávolítása súlyos esetekben, ahol a vörösvérsejtek fokozott bontása történik.

• Fertőzések kezelése:

  • Antibiotikumok vagy antimaláriás szerek: A fertőzések, például a malária kezelése megfelelő gyógyszerekkel.

Hepatikus (máj eredetű) sárgaság terápiája

• Vírusos hepatitis kezelése:

  • Antivirális gyógyszerek: Hepatitis B és C esetén specifikus antivirális terápiák.
  • Támogató kezelés: Pihenés, megfelelő táplálkozás és folyadékpótlás.

• Alkoholos májbetegség kezelése:

  • Alkohol elhagyása: Az alkohol teljes kerülése elengedhetetlen.
  • Támogató terápia: Tápanyagpótlás, vitaminok (B-vitaminok), és súlyos esetekben májátültetés.

• Autoimmun hepatitis kezelése:

  • Immunszuppresszív gyógyszerek: Kortikoszteroidok és más immunszuppresszív szerek.

• Májcirrózis kezelése:

  • Tüneti kezelés: Diuretikumok, béta-blokkolók, ascites kezelése.
  • Májtranszplantáció: Súlyos májcirrózis esetén.

Poszthepatikus (máj utáni) sárgaság terápiája

• Epekövek kezelése:

  • Endoszkópos retrográd cholangiopancreatográfia (ERCP): Az epekövek eltávolítása az epeutakból.
  • Műtéti beavatkozás: Epehólyag eltávolítása (cholecystectomia).

• Epevezeték daganatok kezelése:

  • Sebészeti eltávolítás: Az epevezeték daganatok műtéti eltávolítása.
  • Sugárterápia és kemoterápia: Daganatos betegségek kezelése.

• Hasnyálmirigyrák kezelése:

  • Sebészeti beavatkozás: Whipple-műtét (pancreaticoduodenectomia) a hasnyálmirigy fejében lévő daganatok esetén.
  • Sugárterápia és kemoterápia: Onkológiai kezelés.

Egyéb kezelések

• Újszülöttkori sárgaság kezelése:

  • Fényterápia (fototerápia): A bőr besugárzása speciális fényekkel, amelyek lebontják a bilirubint.
  • Vércsere: Súlyos esetekben.

• Támogató kezelés:

  • Folyadék- és elektrolitpótlás: Kiszáradás és elektrolit-zavarok elkerülése érdekében.
  • Táplálkozás: Megfelelő tápanyagbevitel biztosítása.

A sárgaság terápiája tehát nagymértékben függ az alapbetegségtől. A sárgaság tünetei enyhülnek, amikor az alapvető probléma kezelést kap. A megfelelő diagnózis és kezelés érdekében mindig szükség van orvosi kivizsgálásra és konzultációra.

Téma szakértői

Dr. Hidvégi Edit PHD

gyermekgyógyász, gyermek- és felnőtt tüdőgyógyász, gasztroenterológus, pulmonológus

Dr. Pászthory Erzsébet

gasztroenterológus, belgyógyász,