Vastagbél divertikulózis – az egyre többeket érintő megbetegedés

Online Bejelentkezés

Dr. Sárdi Krisztina

+36 30 084 0314

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

A rostszegény étrend divertikulózishoz vezethet

A rohanva elfogyasztott, ultrafeldolgozott élelmiszerekben bővelkedő étrend nem biztosítja azt a napi 25-40 g rostmennyiséget, amire szervezetünknek szüksége van. A mozgás hiányával és az elhízással társuló, diétás rostokban szegény étrend azonban számos civilizációs betegséget okoz a nyugati társadalomban, köztük a vastagbél divertikulózist, ami a hatvanéves korosztály felénél, míg a nyolcvanévesek háromnegyedénél állhat fenn. Mivel ez az elváltozás egyre gyakrabban alakul ki az életkor előrehaladtával, így - panaszmentesség esetén - inkább egy állapotnak, sem mint betegségnek tekintendő – mondja dr. Sárdi Krisztina.

A divertikulum kifejezés egy aprócska zsákszerű kiboltosulást jelent a bélfalon. Főként a szigmabél, illetve a leszálló vastagbélszakasz területén alakul ki a keményebb széklet kiváltotta bélüregi nyomásfokozódás, valamint a vastagbél izomzatának elvékonyodása, meggyengülése miatt. Ha több ilyen kitüremkedés is kialakul a bélfalon, akkor beszélhetünk divertikulózisról.

Mint Sárdi doktornő mondja, a divertikulózis döntő többségben egy tünetmentes állapotot jelent, amiről sokszor egy másik panasz kapcsán elvégzett képalkotó vizsgálat során, véletlenül szerez tudomást az érintett. Az esetek harmadában tapasztalnak tüneteket a betegek (hasi fájdalom, nyomásérzékenység, székrekedés, illetve székrekedés vagy székrekedés-hasmenés váltakozása, puffadás). A divertikulózis nem vezet daganatképződéshez, ám számtalan szövődménnyel járhat (gyulladás, tályog, vérzés, bélelzáródás). Ezek közül a divertikulumot és a környező bélszakaszt érintő gyulladás (divertikulitisz) a leggyakoribb. A divertikulumok gyulladása a bennük pangó bélsár és a székletrögökben elszaporodó baktériumok hatására alakul ki, és magasabb arányban találkozunk vele a fiatalabb korosztályban. A kórkép a hasi tünetek mellett lázzal és gyulladásos laboreltérésekkel jár – összegzi dr. Sárdi Krisztina.

A divertikulózis kivizsgálása és kezelése

Ha divertikulózis gyanúja merül fel és gyulladás áll fenn, akkor nem invazív képalkotó vizsgálatokra (ultrahang és CT) kerül sor, hiszen gyulladt bél esetében jóval nagyobb a perforáció veszélye. Amennyiben azonban a betegnek nincs gyulladása, akkor a vastagbél daganat kizárása miatt vastagbéltükrözést (kolonoszkópiát) végzünk. Tünetmentes divertikulózis esetén elegendő az életmódbeli változtatás, a székletürítés rendszeres biztosítása, a rostban gazdag étrend, a folyadékfogyasztás, valamint a rendszeres testmozgás. Heveny gyulladás esetén rostszegény diétával és antibiotikus terápiával érjük el a panaszmentességet. Ha a divertikulitisz szövődménnyel (tályog, sipoly, bélelzáródás) jár, akkor kórházi kezelés válik szükségessé, illetve a szövődménytől függően sebészeti beavatkozásra is sor kerülhet.

-Az akut gyulladás lezajlását követően sajnos a betegek jelentős hányadánál visszatérően jelentkezhetnek újra a tünetek (megváltozott székletürítési szokások, hasi fájdalom). Fontos tehát a páciensek nyomonkövetése, és az egészséges életmód (a rostdús étrend, a bőséges folyadékfogyasztás, a rendszeres fizikai aktivitás, a testsúly optimalizálásának és dohányzás elhagyásának) szorgalmazása, melynek segítségével csökkenthető a tünetek kiújulása – mondja dr. Sárdi Krisztina, a Gasztroenterológiai Központ szakembere.