Tejcukor-érzékenység vagy tejallergia okozza a panaszait?

Online Bejelentkezés

Dr. Hidvégi Edit PHD

+36 30 084 0314

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Mi okozza a panaszokat?

Laktózintolerancia

A laktózintolerancia (azaz tejcukor-érzékenység) egy igen gyakori emésztési zavar (hazánkban minden harmadik embert érinthet), ami azért alakul ki, mert a szervezet nem tudja lebontani a tejcukrot. A laktóz két cukormolekulából áll, ezt a bélnyálkahártya által termelt laktáz nevű enzimnek kell szétválasztania. Ha azonban valakinél laktózintolerancia alakult ki, akkor szervezete nem, vagy csak kis mennyiségben termeli ezt az enzimet, ezért a vékonybél helyett a vastagbélben következik be a tejcukor lebontása a bélbaktériumok által. Ennek a folyamatnak a során olyan anyagcseretermékek és gázok keletkeznek, amelyek kellemetlen emésztőszervi panaszokat (bélgörcsöket, intenzív bélhangokat, puffadást) okoznak az érintetteknek. Mindemellett a lebontatlan tejcukor vizet is szív a bélrendszerbe, ezért jelentkezik laza, vizes-habos hasmenés a laktóztartalmú tej- és tejtermékek fogyasztását követően – magyarázza dr. Hidvégi Edit. A laktózintolerancia okait kutatva négy állapotról kell szót ejteni:

• Koraszülött korban a bél és az emésztőenzimek még éretlenek, ezért nem képesek az idő előtt született babák a tejcukrot lebontani, amíg el nem érik a megfelelő érettségi kort.
• Extrém ritkán, de előfordulhat, hogy az ún. elsődleges laktózérzékenység öröklött enzimhiány miatt alakul ki. Ez esetben az érett újszülöttnél is fennáll már a laktózintolerancia, ami soha nem rendeződik.
• Jóval gyakoribb az elsődleges laktózérzékenység felnőtt életkorban megjelenő típusa. Ennek az a magyarázata, hogy míg gyermekkorban (jellemzően 5 éves korig) szervezetünk képes lebontani a tejcukrot, fiatal felnőttkorra csökken a laktáz enzim, ami egyéni érzékenységtől függően panaszokat vált ki.
• Másodlagos laktózérzékenység valamilyen betegség (bélfertőzés, vírusos hasmenés, felszívódási zavar, gyulladásos bélbetegség) vagy antibiotikumos kezelés miatt jön létre.

Tejfehérje-allergia

Mint Hidvégi doktornő mondja, a tejallergia (tejfehérje-allergia) esetében egy viszonylag gyakori ételallergiával van dolgunk, ami a csecsemők 2-3 százalékánál alakul ki. Ez felnőttkorra az esetek jelentős részében (kb. 95 százalékában) megszűnik. Tejfehérje-allergia esetén a tüneteket az elfogyasztott tejben vagy tejtermékben található kazein vagy más tejfehérje okozza, amit a szervezet tévesen allergénként azonosít, és kóros immunválaszt ad rá. Míg tehát a tejcukor-érzékenység az emésztőrendszer működési zavara (enzim hiánya), addig a tejfehérje-allergia az immunrendszer kóros védekezése – hangsúlyozza a különbséget dr. Hidvégi Edit. Gyermekeknél megfigyelhető, hogy a tünetek az anyatejről a tehéntej alapú tápszerre való átálláskor jelentkeznek. Emiatt sem szabad elsietni a tehéntej bevezetését a gyermek étrendjébe. Meg kell azonban említeni, hogy bár a szoptatásnak kiemelt szerepe van a tejfehérje-allergia megelőzésében, a szoptató anya étrendjében lévő allergén fehérjék is átjuthatnak az anyatejbe, ami az allergiára hajlamos csecsemőnél is tüneteket okozhat. A tejallergia kialakulásában fontos szerepet játszanak az örökletes tényezők, ám megnyugtató hír a szülők számára, hogy óvodáskorra a gyermekek többsége kinövi a betegséget. A tünetek, amelyek sok tekintetben átfedést mutatnak a laktózintoleranciával, különböző súlyosságúak lehetnek. Pár percen belül és késleltetve (akár több nap után) is megjelenhetnek. A gyomor és bélrendszert érintő tünetek közül jellegzetes a hasmenés és haspuffadás, a görcsös hasi fájdalom, a véres széklet és a súlyvesztés. A gasztroenterológus szakember azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a tejallergiát bőrtünetek (csalánkiütés, ekcéma) és légúti panaszok (orrdugulás, köhögés, asztma, száj-és torokviszketés) is jelezhetik.

-A betegség súlyos formája, az anafilaxiás sokk, ami a hasi fájdalmak mellett az ajkak, a nyelv és a gége nyálkahártyájának duzzanatával, testszerte kivörösödéssel vagy csalánkiütésekkel, a légutak beszűkülésével, hirtelen vérnyomás-eséssel és keringési elégtelenséggel járó, az életet veszélyeztető állapot. Az anafilaxia azonnali orvosi ellátást igényel.

Így történik a diagnózis

Laktózintolerancia

A betegség diagnózisa tejcukor terheléses hidrogénkilégzési teszt végzésével történik. A vizsgálat azon alapul, hogy a vastagbélbe emésztetlenül eljutott tejcukorból az itt lévő erjesztő baktériumok hatására hidrogéngáz szabadul fel, ami a keringésen keresztül a tüdőbe jut, és a kilélegzett levegőben mérhető a mennyisége. A teszt során egy laktóz tartalmú tesztitalt kell elfogyasztani a betegnek, majd ezt követően szabályos időközönként megmérjük a kilélegzett levegőt. Ha a tesztfolyadék elfogyasztása után 1-2 órával a kilélegzett levegő hidrogén tartalma kórosan megemelkedik, igazolódik a tejcukor-érzékenység. Mivel a teszt eredményét bizonyos gyógyszerek, szájápolási termékek és a dohányzás is befolyásolhatja, így ezeket kerülni kell a vizsgálat előtt. A hidrogénkilégzési tesztet megelőző napon az orvos által előírt étrendet kell követni.

Ha valakinél öröklött enzimhiány gyanúja merül fel, akkor genetikai vizsgálatot végezhetünk.

Tejfehérje-allergia

A tejallergiát részben vérvizsgálattal (az ellenanyag szint mérésével) vagy bőrteszttel (Prick-teszt) igazoljuk, de a betegség gyanúja esetén mindenképpen hasznos a táplálkozási napló vezetése is. Ha a gyermekeknél tejfehérje-allergiára gyanakszunk, a diagnosztizálás arany standardja az eliminációs-orális terheléses vizsgálat. Ez azt jelenti, hogy a tejfehérjét tartalmazó ételeket kihagyjuk az érintett étrendjéből, és amikor tünetmentes, visszaterheljük. A visszaterhelés szakorvosi ellenőrzés mellett, fokozatosan emelkedő adagokkal történik. Az első 3-4 órát intézményi keretek között, megfigyelés alatt végezzük, ezt követően enyhébb esetben otthon folytatható. A visszaterhelés eredménye, továbbá a megfigyelt tünetek alapján döntjük el, hogy szükséges-e a diéta további folytatása.

Milyen diétára lesz szükség?

Laktózintolerancia

A laktózintolerancia diétával, illetve laktáz enzim pótlásával jól kezelhető állapot. Fontos megérteni, hogy az érintetteknek nem szükséges teljes tejmentes étrendre áttérni. Egyéni érzékenységtől függően alacsony laktóztartalmú diétára vagy teljesen laktózmentes étrendre lesz szükség. Az étrendet az egyéni érzékenység mellett a laktáz enzim termelődésének mértéke, valamint az elfogyasztott ételben lévő laktóz mennyisége is befolyásolhatja. A tejben, tejfölben, tejszínben, valamint az ezekkel készült ételekben, sőt a tejcsokoládéban is sok laktóz van. A száraz, szeletelhető sajtok és a natúr túró viszont alig tartalmaznak tejcukrot.

Tejfehérje-allergia

A tejcukor-érzékenységgel szemben a tejfehérje-allergiás betegek diétája nagyobb megszorításokkal jár – ismerteti Hidvégi doktornő, étrendjükből ugyanis teljesen el kell hagyni a tehén-, juh- és kecsketejet, valamint a belőlük készült valamennyi élelmiszert. Ez esetben a laktózmentes termékek fogyasztása sem megengedett, hiszen ezek is tartalmaznak tejfehérjét. Ügyelni kell arra is, hogy a beteg étrendje még nyomokban sem tartalmazhat tejfehérjét! A tejfehérje diéta másik sarkalatos pontja a kalcium, illetve a D-vitamin megfelelő pótlása, hiszen a tejterméket mellőző étrend hatására hiányállapotok alakulhatnak ki.

-Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a tej vagy a tejtermékek fogyasztása szokatlan panaszokat okoz, próbálkozzunk a tejcukorszegény diétával, vagy használjunk laktáz enzim tablettát/cseppeket. Amennyiben ez beválik, akkor ezt folytathatjuk, mert segítséget jelent a szakorvosnak a diagnózis felállításában. Ennek ellenére keressünk fel szakorvost a további vizsgálatok érdekében, hogy tüneteink pontos okát tisztázhassuk! – tanácsolja Dr. Hidvégi Edit, a Gasztroenterológiai Központ szakembere. Hozzáteszi: a tejfehérje mentes diétának felnőttkorban nincs létjogosultsága, mert csak hiányállapot alakulhat ki.