Puffadás és kellemetlen szelek: mik okozhatják?

Online Bejelentkezés

Dr. Sárdi Krisztina

+36 30 084 0314

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Mindenki csinálja, de senki nem beszél róla

Bármilyen kellemetlennek is tartjuk, a gázképződés természetes velejárója emésztésünknek. A felhalmozódott gázoktól többnyire böfögéssel, kisebb részben a végbélen keresztül (bélgáz formájában) szabadulunk meg. Átlagosan napi 0,5-2 liter gáz képződik a belekben, ami körülbelül 10-20 alkalommal távozik szervezetünkből. Hogy kinél és milyen gyakran okoz panaszokat, kényelmetlen, feszítő érzést és rossz közérzetet a gyomorban és a belekben található levegő és gázgyülem, azt elsősorban az elfogyasztott táplálék összetétele, a bélmikrobiom állapota és a fennálló egyéb panaszok, betegségek befolyásolják.

Táplálkozási szokások, amelyek gázképződéshez vezetnek

Fokozott gázképződéshez vezethet többek között, ha habzsolva vagy kapkodva eszünk-iszunk, és túl sok levegőt nyelünk. Ha túlzásba visszük a szénsavas italok fogyasztását, előszeretettel rágózunk vagy szopogatunk cukorkákat, akkor szintén több levegőt nyelhetünk a kelleténél. A székrekedés is sokakat érintő probléma, mely főként a rostszegény táplálkozás, mozgásszegény életmód és az elégtelen folyadékbevitel miatt alakul ki. Akinél gondot jelent a rendszeres székletürítés, annál is rendszeresen okozhat panaszt a fokozott gázképződés és felfúvódás.

Dr. Sárdi Krisztina szerint ezekben az esetekben elegendő átgondolni az étkezési szokásainkat:

• Billentsük helyre rostokban gazdag ételekkel és bőséges folyadékfogyasztással étrendünket!
• Teremtsünk nyugodt körülményeket étkezéseinkhez!
• Támogassuk emésztésünket rendszeres mozgással!
• Az emésztés során keletkező gázok is okozhatnak panaszokat

Az emésztési folyamat során (azaz amikor a szervezet az elfogyasztott ételeket tápanyaggá bontja) is képződnek gázok. A magas rosttartalmú, összetett cukrot tartalmazó, puffasztó hatású zöldségfélékkel (bab, káposzta, karalábé) például nehezebb megbirkóznia a szervezetünknek. Ezek megemésztetlen formában jutnak a vékonybélből a vastagbélbe, ahol a baktériumok kezdik el fermentálni őket. Hasonló panaszokat okozhatnak a magas rosttartalmú teljes kiőrlésű gabonák, így aki hajlamos a puffadásra, csínján fogyassza őket! Túlzott gázképződéssel járhat a gyümölcsfogyasztás (ez esetben a gyümölcsök fruktóz- és rosttartalma okozza a galibát), és a manapság nagy népszerűségnek örvendő cukoralkoholok (xilit, szorbit, eritrit, maltit) is. Akinek érzékenyebb az emésztőrendszere, és a mindennapos puffadást tapasztal, annak érdemes mérsékelni ezeket az alapanyagokat az étrendjében. Szerencsére sok olyan konyhatechnológiai eljárás (pl. a hüvelyesek áztatása) és fűszer (gyömbér, menta, kömény) áll rendelkezésünkre, amelyekkel csökkenthetjük a problémát okozó alapanyagok mellékhatásait.

Amikor a felfúvódás és gázképződés egy mögöttes probléma tünete

Amint arra a gasztroenterológus szakember felhívja a figyelmet, az állandósult és túlzott gázképződés egyes betegségek tüneteként is jelentkezhet.

• Laktóz intolerancia

Ha valakinek a szervezete csak kis mennyiségben termeli a tejcukor bontó laktáz enzimet, akkor a tejcukor lebontása a vékonybél helyett a vastagbélben következik be a bélbaktériumok által. A lebontó folyamatot kísérő fokozott gázképződés kellemetlen emésztőszervi panaszokat, többek között puffadást, intenzív bélhangokat is okozhat. Laktózmentes diétával, illetve az enzim pótlásával orvosolható a probléma.

• Cöliákia (gluténérzékenység)

A lisztérzékenység és a nem-cöliákiás gluténérzékenység kísérőtünetei is lehetnek emésztőszervi panaszok, a túlzott szelek, puffadás és felfúvódás. Ezek a panaszok általában néhány órán belül, de napokkal a glutén fogyasztását követően is jelentkezhetnek. A lisztérzékenyeknél bélkárosodás és felszívódási zavar is kialakul, ami sokféle másodlagos betegséget és szövődményt (pl. gyermekeknél növekedési és fejlődési zavart, vérszegénységet, csontritkulást, meddőséget, rosszindulatú daganatokat) okozhat. Mindkét esetben a gluténmentes étrend jelenti a terápiát.

• Fruktóz malabszorpció

Ha a fruktóz nem tud a vékonybélből felszívódni, a vastagbélbe kerül, és a normál baktériumflóra hatására erjedni kezd, miközben fokozott gázképződés jön létre. Ennek mellékhatásaként tapasztalhatják az érintettek a hasi fájdalmat, görcsöket és a bélgázosságot. A gyümölcscukor-bevitel korlátozásával (ami az egyéni toleranciától függően napi 0- 50 gramm lehet) szüntethető meg a kellemetlen állapot.

• Reflux

Ez a már népbetegségnek számító, a felső tápcsatornát érintő megbetegedés (melynek során a gyomor savas vagy epés tartalma visszaáramlik a nyelőcsőbe) számos nemkívánatos panaszt, így savas felböfögést is okozhat. Többnyire életmódbeli változtatásokkal kezelhető állapotról van szó.

• Irritábilis bél szindróma (IBS) 

Ha panaszaink állandósulnak, érdemes IBS irányában is vizsgálódni. Ez egy funkcionális emésztőszervi betegség, ami görcsökkel, hasi fájdalommal, a széklethabitus változásával, valamint puffadással és fokozott gázképződéssel jár.  Kialakulásában a lelki tényezőknek, stressz-hatásoknak is oroszlánrésze van. Diagnosztizált IBS esetén a FODMAP diéta, valamint bélműködés-serkentő, puffadásgátló és görcsoldó szerek alkalmazása hozhat enyhülést az érintett betegeknek.

Mivel a fent felsoroltak mellett más organikus okok (pl. nőgyógyászati betegségek, hasnyálmirigy-elégtelenség, vastagbélrák, Crohn-betegség) kísérőtünete is lehet a puffadás és a túlzott gázképződés, ezért, ha a szokásosnál gyakrabban tapasztaljuk őket, feltétlenül forduljunk orvoshoz!