Egészséges mikrobiota? Irány az edzőterem!

Online Bejelentkezés

Dr. Sárdi Krisztina

+36 30 084 0314

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

A bél mikrobiotáról dióhéjban

A vastagbelünkben több mint 100 millió baktérium él, ami a bél ún. mikrobiális ökoszisztémáját alkotja, és védelmi vonalat jelenti a kórokozókkal szemben. A bél mikrobiota az emberi szervezettel kölcsönös egymásra utaltságban él, mindenkinél egyedi mintázatot mutat, és jelentős hatással van egészségügyi állapotunkra, viselkedésünkre, valamint az agyi funkcióinkra egyaránt – foglalja össze dr. Sárdi Krisztina, a Gasztroenterológiai Központ szakembere. Általánosságban elmondható, hogy ez a védelmi rendszer annál erősebb, minél több faj alkotja, ezzel segítve elő a szervezetnek a környezethez való alkalmazkodását. Működését számtalan tényező befolyásolja, ezek közé tartozik többek között az életkor, születésünk és a korai táplálásunk módja, az étrend, szedett gyógyszereink, a stressz vagy a társbetegségeink. Ugyanakkor kevés szó esik róla, pedig egyre több bizonyíték támasztja alá a testmozgásnak a bél mikrobiotára gyakorolt pozitív hatását is – emeli ki a szakember.

Mozgás!

A The Lancet eBioMedicine folyóiratban nemrég megjelent svéd tanulmány szerint a fizikai aktivitás szintje szorosan összefügg a specifikus bélmikrobák diverzitásával.. A vizsgálatban 8416-an töltöttek ki részletes kérdőívet, amelyben egészségi állapotukról, kórelőzményeikről, étrendjükről és életmódjukról számoltak be. Emellett az alanyok számos fizikai és klinikai vizsgálaton is átestek (többek között tüdő-, koszorúér- és hasi komputertomográfián), valamint székletmintákat is szolgáltattak, amelyeket a bél mikrobiom elemzéséhez használtak fel a kutatók. A vizsgálati alanyok fizikai aktivitását egy csípőre helyezett gyorsulásmérő segítségével követték nyomon, amit az alvás és vizes tevékenységeket kivéve egy héten keresztül kellett viselniük. Összességében az eredmények azt sugallták, hogy a bél mikrobiota sokfélesége majd funkcionális potenciálja a fizikai aktivitás különböző szintjeinek megfelelően változott. A tanulmány többek között megállapította, hogy az inaktív, ülő életmód bizonyos bélmikrobák (Escherichia coli) megnövekedett gyakoriságával járt együtt. A mérsékelt és erőteljes fizikai aktivitás pedig az E. coli alacsonyabb és a hasznos butiráttermelő baktériumok (Roseburia és a Faecalibacterium prausnitzii) magasabb gyakoriságával volt összefüggésben.  Az E.coli-ról tudható, hogy gyulladásos kórfolyamatokat okozhat, míg a butirát jótékony hatással van az anyagcserére és gátolja a bélgyulladás kialakulását.– magyarázza Sárdi doktornő. A vizsgálat megállapított azt is, hogy mérsékelt fizikai aktivitás mellett magasabb acetát- és butirátszintézis jött létre, míg az erőteljes testmozgás magasabb propionátszintézissel járt. Az eredmények azt támasztják tehát alá, hogy a testmozgás növeli a rövid szénláncú zsírsavakat termelő baktériumközösségeket (SCFA), amelyek megvédenek bennünket, kedvezően befolyásolják a vastagbélflóra összetételét, hozzájárulnak a bél egészséges barrier funkciójához és az immun-homeosztázishoz – emeli ki a szakember.

Ma már tudjuk, hogy a mikrobiota épségének és egyensúlyának megőrzésében kulcsszerepet kap a bélbarát, rostokban gazdag, tartósított-finomított élelmiszerekben szegény étrend. Ezek az eredmények pedig azt igazolják, hogy az aktív életmód és mozgás is jelentős hatással van a bélmikrobiota diverzitására és bőségére, és jótékonyan befolyásolja a bél egészségét – hangsúlyozza dr. Sárdi Krisztina, a Gasztroenterológiai Központ orvosa.