Az vagy, amit megeszel – egészségmegőrzés a magzati élettől a felnőttkorig

Életmód-faktorok, amelyek befolyásolják a bél egészségét

• A méhen belüli élet és a gyermekkor hatása

Már a méhen belüli élet is kimutatható hatással van az emésztőrendszer fejlődésére. A stresszes várandósságból született újszülöttek mikrobiom-kezdeményének diverzitása sérül, a jótékony Bifidobaktériumok száma csökken. A gyermekkori tartós stressz-állapot is megzavarja a bél komplex ideg-immun-hormon-mikrobiom rendszerének együttes fejlődését, ami később irritábilis bél szindróma és lelki betegségek kialakulásának táptalaja lehet – hívja fel a figyelmet dr.Pászthory Erzsébet.

Online Bejelentkezés

Dr. Pászthory Erzsébet

+36 30 084 0314

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

• A rostok szerepe az étrendünkben

Pászthory doktornő szerint az étrend jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A csecsemőtáplálás (anyatej, időben történő hozzátáplálás) az alapja az egészséges, hasznos baktériumokban gazdag, színes bélflóra, valamint az ideg- és immunrendszer kifejlődésének.

A diétás rostoknak fontos szerepük van, mert a mikrobiom belőlük rövid láncú zsírsavakat (ecetsav, propionsav, vajsav a legfontosabbak) állít elő, ezek pedig nélkülözhetetlenek a bélnyálkahártya épségének fenntartásához, anyagcsere-szabályozó és gyulladáscsökkentő hatásúak.

Felnőttek esetében kívánatos naponta legalább 30 gramm rost fogyasztása, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy elfogyasztott ételeink fele friss zöldség vagy gyümölcs legyen (ennek átlagosan körülbelül a felét fogyasztjuk). 

A nyugati típusú, rostokban szegény, telített zsírokban és finomított szénhidrátokban, valamint mesterséges adalékanyagokban gazdag étrend kedvezőtlenül befolyásolja a mikrobiom összetételét, a bél gyulladásos hajlamát fokozva az agyműködésre is kártékony hatású: rontja a koncentrációkészséget, hangulatot és memóriát egyaránt.

Ezzel szemben a mediterrán étrend (sok zöldség, olívaolaj, olajos magvak, feldolgozatlan gabonafélék, halak, tenger gyümölcsei, joghurt, kefir, kevés hús) csökkenti a depresszió tüneteit, javítja az agyműködést. Fermentált (erjesztett) ételekkel kiegészítve a legtöbb ember számára ez az étrend ajánlható.  

• Sport

A rendszeres sport és meditáció növeli a mikrobiom diverzitását és a jótékony baktériumok arányát, stresszoldó, gyulladáscsökkentő hatású – mondja a szakértő.

• Emésztőrendszeri fertőzések, antibiotikumok

Mind az emésztőrendszert érintő fertőzések, mind pedig az antibiotikumok használata tartós változást okozhat nemcsak a mikrobiom összetételében és a bél állapotában, hanem az agyműködésben is. A hasmenéssel járó bélfertőzések egyik leggyakoribb kórokozója, a Campylobacter jejuni esetében például állatkísérletekben igazolták a szorongásos reakciókért felelős agyi területek aktivizálódását. Mivel antibiotikumok megváltoztatják a mikrobiom diverzitását és összetételét, ezért csak indokolt esetben alkalmazzuk őket! Ha mégis szükség van rájuk, törekedni kell a mikrobiom regenerációjának biztosítására, ebben segíthetnek a probiotikumok és a rostgazdag, fermentált ételeket tartalmazó étrend.

Az idegrendszer betegségeinek kezelése és a mikrobiom: ígéretes jövő

Dr.Pászthory Erzsébet szerint a bélmikrobiommal kapcsolatos orvosi kutatások napjaink egyik legjelentősebb területét képviselik, a mikrobiom-terápia kidolgozása pedig számos betegség kezelésében nyit új távlatokat:

Lelki és pszichiátriai betegségek – a teljesség igénye nélkül: Valamennyi vizsgált betegség (depresszió, poszttraumás stressz szindróma, szorongás, autizmus, szkizofrénia) esetén igazolható volt a mikrobiom összetételének jellegzetes megváltozása. A pro- és prebiotikumok alkalmazása ezért kézenfekvő, és remélhetőleg hamarosan új terápiás stratégiák megszületésének lehetünk tanúi.

Agyi érkatasztrófa (stroke): Súlyos stresszállapotot okoz az egész szervezetben, aminek következtében károsodik a mikrobiom, sérül a bélnyálkahártya védekező funkciója, és fokozódik a gyulladásos hajlam. Ennek következtében kórokozók jutnak a keringésbe, tüdőgyulladást, húgyúti fertőzéseket okozva, illetve az agyban másodlagos gyulladás alakul ki. Mindezek súlyosan rontják az alapbetegség prognózisát. A kezelésben tehát a bélflóra egyensúlyát célzottan helyreállító antibiotikus kezelésnek, a probiotikumoknak és rövid láncú zsírsavak pótlásának is szerepe van.

Parkinson-betegség: Ez a dopamin-termelő sejtek pusztulása következtében kialakuló, remegéssel, mozgászavarral, szorongással járó betegség jelen ismereteink szerint nem gyógyítható. Ígéretes kutatási eredmények szerint idegrendszeri tüneteit megelőzi a mikrobiom átalakulása, ami korai diagnózist (széklet-elemzés) és új kezelési stratégiát (probiotikumok, rövid láncú zsírsavak, antibiotikumok alkalmazása) ígér.  

Szklerózis multiplex: A központi idegrendszer autoimmun gyulladásos betegsége, mely változatos tünetekkel (például látászavar, izomgyengeség, fáradékonyság, depresszió) jár, és jelenleg csak tünetileg kezelhető. Mivel a betegségben szenvedők mikrobiom-összetételében eltérések mutathatók ki az egészségesekhez képest, remélhető, hogy a mikrobiom kezelése segíthet a kóros immunválasz megszüntetésében.  

Alzheimer-kór: Az idős kori elbutulás leggyakoribb formája, melynek sem oka, sem kezelésének módja nem ismert jelenleg. Állatkísérletes eredmények a betegségre jellemző mikrobiom-összetételt és az agyban megjelenő bakteriális anyagcsere-termékeket mutattak ki, ami talán lehetővé teszi a mikrobiom-alapú terápia kifejlesztését.

Összefoglalva

• Az első három életév meghatározó jelentőségű a bél egészséges fejlődése szempontjából (is).
• A mediterrán, fermentált ételekkel kiegészített, legalább naponta 30 g rostot tartalmazó étrend tartása az ideális.
• A rendszeres sport, stresszkezelés legyen az életünk része!
• A mikrobiom-terápia kidolgozása számos betegség kezelésében új lehetőségekkel biztat.

Felhasznált irodalom:

1. Impact of microbiota on central nervous system and neurological diseases: the gutbrain axis 

2. Gut-Brain Connection: Microbiome, Gut Barrier, and Environmental Sensors