Alacsony FODMAP-diéta: kiknek és hogyan segíthet?

Online Bejelentkezés

Dr. Pászthory Erzsébet

+36 30 084 0314

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

A FODMAP-okról dióhéjban

A FODMAP kifejezés egy terápiás célú, eliminációs (elhagyásos) diétát jelent, melyet kifejezetten az IBS-es betegek számára állítottak össze Ausztráliában. A Monash Egyetem kutatói 2004-ben azonosították azokat az élelmiszerekben található, rosszul felszívódó, rövid szénláncú szénhidráttípusokat, amelyeket FODMAP gyűjtőnév alatt (Fermentálható Oligoszacharidok, Diszacharidok, Monoszacharidok és Poliolok) foglaltak össze, és amelyek az ún. FODMAP-protokoll alapját képezik – ismerteti dr. Pászthory Erzsébet.

A FODMAP-ok a következő szénhidrátcsoportokat ölelik fel:

• Fruktánok/inulin (búza, hagymafélék, csicsóka, édeskömény)
• Galaktánok (hüvelyesek, káposztafélék)
• Fruktóz (gyümölcsök, gyümölcskészítmények, méz, kukoricaszirup)
• Laktóz (tejtermékek)
• Poliolok (szorbitot, mannitot, xilitet, maltitot tartalmazó édesítőszerek, csonthéjas gyümölcsök)

Nehezen emészthető finomságok – ezért okoznak panaszokat a FODMAP-ok

De miért válthat ki emésztési panaszokat a FODMAP-ok fogyasztása?

–Ennek az a magyarázata, hogy a FODMAP-ok a vékonybélben nem, vagy csak kis mértékben szívódnak fel, ezért a vastagbélbe kerülve az ott található erjesztő baktériumok kezdik el fermentálni őket. Úgy kell elképzelni ezt a folyamatot, mint amikor a must erőteljes pezsgés, gázképződés és mozgás kíséretében erjedni kezd – magyarázza dr. Pászthory Erzsébet. A FODMAP-ok a bélrendszeren áthaladva vizet kötnek meg, a felgyülemlett víz és a fermentáció során képződött gázok (hidrogén, szén-dioxid, metán) pedig a bélfalat megfeszítve jelentős hasi panaszokat, puffadást, gázosságot, hasmenést, hasi diszkomfortérzetet válthatnak ki az arra érzékenyeknél, különösen az irritábilis bél szindróma (IBS) betegségben szenvedőknél (Egészséges emberekben a FODMAP-ok nem okoznak számottevő panaszokat).

Kiknek ajánlott az alacsony FODMAP-diéta?

-Az ún. alacsony FODMAP-étrend lényege, hogy „pihentetjük” az irritált bélrendszert, azaz kiiktatjuk vagy mérsékeljük a magas FODMAP tartalmú alapanyagokat a páciens étkezéseiből, és alacsony FODMAP tartalmú élelmiszerekkel helyettesítjük őket - ezáltal mérsékelni tudjuk az igen kellemetlen hasi panaszokat. Fontos leszögezni, hogy az alacsony FODMAP-étrend nem valamiféle divatos diétairányzat, hanem egy tudományosan bizonyított és klinikai vizsgálatokkal alátámasztott terápiás javaslat, melyet IBS esetén az EMMI szakmai irányelve is támogat – hangsúlyozza Pászthory doktornő. A FODMAP-szegény diétát tehát elsősorban az IBS-ben szenvedő betegek terápiájában alkalmazzuk, de hasznos lehet olyan betegek esetében is, akiknek hasonló (de nem az IBS-hez köthető) tüneteik vannak. A gyulladásos bélbetegséggel, vastagbélgyulladással küzdő betegek visszajelzései szerint ez az étrendi ajánlás az ő tüneteiket enyhítheti, továbbá klinikai vizsgálatok szerint az alacsony FODMAP-étrend más betegségek és állapotok táplálkozásterápiájában is hatékonynak bizonyult (pl. diverticulitis, fibromyalgia, endometriosis).

Sokféle FODMAP-diéta és étrendi ajánlás kering az interneten, nem javaslom azonban senkinek, hogy bizonytalan hasi tüneteit ezekre hagyatkozva próbálja meg önállóan orvosolni. Egy önkényesen elkezdett alacsony-FODMAP-diéta hiányállapotokhoz vezethet (pl. rost-, kalcium- vagy vashiány), a javulás helyett előfordulhat, hogy a páciens inkább ront az állapotán, sőt a diéta akár súlyosabb betegségeket is elfedhet. Elsőként gasztroenterológiai kivizsgálás keretein belül kell tisztázni a panaszokat kiváltó okokat, a diétát pedig gasztroenterológus vagy dietetikus szakember felügyelete mellett szabad csak elkezdeni. A FODMAP-diéta három szakaszból áll, az első (max. 8 hétig tartó) ún. eliminációs fázisban történik a magas FODMAP-tartalmú ételek étrendből történő kizárása. Ezt követően a visszavezetési fázisban (táplálkozás-tüneti napló írása mellett) fokozatosan, apránként illesztjük vissza a panaszokat okozó élelmiszereket, így fény derülhet arra, hogy mely élelmiszerek és milyen mennyiségben okoznak emésztési problémát. Végül a fenntartó fázisban, az eliminációs és visszavezetési fázis során szerzett ismeretekre alapozva, egy hosszú távon is tartható, személyre szabott és kiegyensúlyozott étrend kialakítására kerül sor.

Hangsúlyozni kell, hogy a FODMAP-szegény étrend minden esetben csak átmeneti lehet, és elsődleges célja, hogy a bővítés fázisában azonosítsuk a panaszokat okozó ételeket! Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a diéta hatására a betegek nagy százalékánál jelentősen enyhülnek vagy megszüntethetők a panaszok. A személyre szabottan meghatározott étrend összeállításában azonban minden esetben kérje dietetikus segítségét!