A lisztérzékenység is kiválthat migrénes panaszokat?

Utolsó módosítás:2024.11.21 07:10

A hosszantartó fejfájás és migrén hátterében akár cöliákia is meghúzódhat, a panaszok pedig ez esetben jelentős mértékben csökkenthetők a gluténmentes diéta segítségével. A megoldás felé vezető első lépéseként azonban utána kell járnunk, mi is okozza pontosan panaszainkat – javasolja dr. Sárdi Krisztina, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus-belgyógyász szakorvosa.

Online Bejelentkezés

Dr. Sárdi Krisztina

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

A bélrendszer nem csak az emésztésért felelős

–Ahhoz, hogy megérthessük, mi köze egy, a vékonybelet érintő autoimmun megbetegedésnek rendszeresen jelentkező fejfájásainkhoz és migrénes rohamainkhoz, szót kell ejtenünk bélrendszer és az agy kapcsolatáról. Emésztőrendszerünk feladata nem merül ki pusztán a táplálékszállításban és annak feldolgozásában: bélrendszerünkben ugyanis több száz millió idegsejt található. Tulajdonképpen ez az ún. enterális idegrendszer, melyet “második agynak” is neveznek – mondja dr. Sárdi Krisztina. Ma már tudjuk, hogy a bélrendszerünk állapotának bizony nagy hatása van arra is, hogy érezzük magunkat a bőrünkben, és a lelkiállapotunk is befolyásolja a bél „közérzetét”. A bél és az agy tehát közösen együtt munkálkodnak – kölcsönösen összehangolva egymás működését – a köztük található különleges információs hálózat révén, amit bél-agy tengelynek hívunk. Egyik oldalról agyunk szabályozza a bélműködésünket, míg a másik oldalról a bélben zajló folyamatok hangulatunkat, érzelmeinket, gondolatainkat, sőt magatartásunkat is befolyásolják. Általános tapasztalat, hogy az „ideges” bélrendszer tulajdonosa levertebb, szorongóbb, depressziósabb, míg a jól tartott, egészséges bélrendszer a hangulatunkat is pozitív irányba befolyásolhatja.

A bél-agy tengely és a migrén

A bél és agy közti kommunikációban, az emésztés folyamatában és a kórokozókkal szembeni védelemben is meghatározó szerepe van annak a több milliárd mikroorganizmusnak (baktériumoknak, vírusoknak, gombáknak stb.), amelyek a bél falán élnek, és a bélflórát alkotják. Kutatások tanúbizonysága szerint pedig bizonyos idegrendszeri kórképek kialakulásában, így a migrén létrejöttében is nagy szerepe lehet bélflóránk állapotának. Megfigyelhető, hogy akik rendszeres gyomor-bélrendszeri panaszokkal küszködnek, azoknál gyakrabban alakul ki fejfájás és migrén is. A népesség jelentős hányadát érintő és az életminőséget is súlyosan befolyásoló migrénes panaszok hátterében pedig akár olyan kórképek is állhatnak, mint a lisztérzékenység vagy az IBS (irritábilis bél szindróma) – hívja fel a figyelmet a gasztroenterológus szakember.

A cöliákia is okozhat fejfájást

A lisztérzékenység felnőttkorban sokszor nem is a klasszikus gyomor-bélrendszeri tünetek (hasi fájdalom, puffadás, hasmenés) formájában jelentkezik, sokkal inkább megfigyelhetők a rendkívül változatos atípusos panaszok, így többek között például a fejfájás, migrén, a fáradékonyság és az agyi köd érzése is. Egy a cöliákiában szenvedők körében végzett áttekintő tanulmány azt találta, hogy fejfájás gyakorisága 26 százalék volt a felnőtteknél és 18,3 százalék a gyermekeknél. Érdekes adalék egyébként, hogy a fejfájás és a migrén is gyakrabban fordul elő a cöliákiában szenvedő nőknél, mint a férfiaknál (a nőknél 71,9 százalék, a férfiaknál 28 százalék a fejfájás előfordulása; míg a migrén előfordulása a nőknél 80 százalék, a férfiaknál pedig 19 százalék).  Sok cöliákiás ember számol be arról is, hogy gluténfogyasztás után migrénes rohamai vannak. Jó hír viszont, hogy a gluténmentes diéta hatékonyan csökkenti a migrén gyakoriságát a diagnosztizált cöliákiás betegeknél, és nagyon eredményesnek tűnik a fejfájás megelőzésében is.

–Ha úgy érzi, hogy fejfájásos panaszai összefüggésben lehetnek a glutén fogyasztásával, mielőtt belevágna a gluténmentes diétába, kérjen időpontot gasztroenterológus szakembernél, hiszen azt is tisztázni kell, hogy cöliákia vagy nem-cöliákiás gluténérzékenység okozza-e azokat. A hosszabb ideje fennálló panaszok mögött más egyéb betegségek (pl. idegrendszeri problémák, magas vérnyomás, arcüreggyulladás, nyaki gerinc betegség) is állhatnak, ezeknek is feltétlenül utána kell tehát járni – tanácsolja dr. Sárdi Krisztina, a Gasztroenterológiai Központ szakorvosa. Gluténmentes diétát, kizárólag igazolt lisztérzékenység esetén, dietetikus irányításával szabad elkezdeni, aki az egyéni igényekre szabott étrendet állít össze a páciens számára.

Téma szakértői

Kapcsolódó oldalak