A kenyér és liszt problémája: miért ne kezdjünk saját szakállunkra gluténmentes étrendet?

Utolsó módosítás:2024.08.23 15:26

Gyakran előfordul, hogy lisztes ételek fogyasztása után jelentkező hasi panaszok vagy különböző autoimmun betegségek (I. típusú cukorbetegség, Hashimoto-pajzsmirigy gyulladás, ekcéma) miatt hosszabb ideje gluténmentes étrenden levő páciens érkezik a rendelésre, lisztérzékenység fennállásának gyanújával. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint ez azért nagy probléma, mert a gabonafélék többféle kórkép kialakulását okozhatják. Ezek elkülönítése pedig nélkülözhetetlen a megfelelő diéta és esetleg szükséges gyógyszeres kezelés kialakításához.

Online Bejelentkezés

Dr. Pászthory Erzsébet

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Mely betegségek kapcsolódnak a gabonafélék fogyasztásához?

  • Lisztérzékenység

-A lisztérzékenység a kalászos gabonafélékben (búza, rozs, árpa) levő fehérje, a glutén (pontosabban ennek egyik összetevője, a gliadin) által kiváltott autoimmun betegség, mely a vékonybél- nyálkahártya sorvadásához vezet. Ennek következtében károsodik az emésztés, leggyakrabban puffadás, hasmenés, hasi fájdalmak jelentkeznek, károsodik a tápanyagok felszívódása, ami vérszegénység, fehérjehiány, csontritkulás kialakulásához vezet.  A betegség gyakran társul egyéb autoimmun betegségekkel – mondja a doktornő, melyek leggyakrabban a pajzsmirigyet, beleket, ízületeket és a bőrt érintik. Diagnózisa a vérben levő specifikus ellenanyagok és a vékonybél nyálkahártya sorvadásos állapotának kimutatásán alapul (vérminta laboratóriumi elemzésével és gyomortükrözés során a nyombélből vett szövetminta mikroszkópos vizsgálatával.)

A betegség kezelésének alapköve az élethosszig tartó, szigorú gluténmentes diéta, melynek hatására megszűnik az immunrendszer kóros érzékenysége, eltűnnek a vérből az ellenanyagok, és regenerálódik a bélnyálkahártya.

-Ha valaki tehát gluténmentes étrendet tart, annak megállapítása, hogy van-e valójában lisztérzékenysége, gyakorlatilag lehetetlen – mondja Pászthory doktornő. A karakterisztikus elváltozások csak több hetes gluténtartalmú étrend tartása (gluténterhelés) után alakulnak ki. Abban az esetben, ha a beteg ezt nem tudja vállalni, vérmintából végzett genetikai vizsgálattal a betegség hátterében álló kromoszóma-elváltozások igazolhatók, azonban ez csak a hajlam fennállását jelzi (a mutációt hordozók csak mintegy 1%-a lisztérzékeny)! 

  • Egyéb autoimmun betegségek és glutén

A lisztérzékenység hátterében álló immunrendszeri hiba más szervek betegségéhez is vezethet, mint például vészes vérszegénység, Hashimoto-pajzsmirigy gyulladás, I. típusú cukorbetegség, pszoriázis, szklerózis multiplex. Ezekben a kórképekben a gluténmentes étrend kedvező hatása általában kimutatható, azonban nem helyettesíti a célzott kezelést. .

  • Allergia

A gabonafélék a glutén mellett más fehérje-összetevőket is tartalmaznak. Ezek érzékenység esetén étkezés után azonnal – de mindenképpen néhány órán belül – allergiás tüneteket válthatnak ki, amely hasi panaszok, bőrkiütés, légúti panaszok, súlyos esetben anafilaxiás reakció formájában jelentkezik. A diagnózis a vérben levő IgE típusú ellenanyagok kimutatásán és bőr-tesztek alkalmazásán alapul. Ezt azonban megnehezíti, ha a páciens már hosszabb ideje nem fogyasztja a gyanús élelmiszert. Allergia esetén legfontosabb a kiváltó anyag teljes kiiktatása az étrendből. .

  • Fruktán-intolerancia

A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy a lisztérzékenységnél mintegy tízszer gyakrabban fordul elő, hogy a panaszokat nem glutén, hanem a fruktán nevű szénhidrát okozza. Ezt azonban nemcsak a gabonafélék, hanem különböző zöldségek (káposzta, hagymafélék, cékla) és gyümölcsök (görögdinnye, alma, banán) is nagyobb mennyiségben tartalmazzák. Ha valaki biztosan nem lisztérzékeny, de a gabonafélék fogyasztása mégis panaszokat okoz, érdemes alacsony fruktán-tartalmú diétával próbálkozni, vagyis a gluténmentes étrend tartása nem indokolt és nem is eredményes!

  • A gluténmentes étrend veszélyei

Mint minden szigorú „mentes” étrend, ez is vezethet hiányállapotok kialakulásához (B-vitamin, D-vitamin, folsav, kálcium, vas), csökkenhet a bélflóra számára nélkülözhetetlen rostbevitel. A lisztmentes ételek több kalóriát, szénhidrátot, zsiradékot és nehézfémet (higany, ólom, arzén), valamint adalékanyagot is tartalmazhatnak, ráadásul általában drágábbak, mint a közönséges készítmények. A II. típusú cukorbetegség is gyakrabban alakul ki gluténmentes táplálkozás mellett.

A kiegyensúlyozott étrend kialakításához ezért a diéta bevezetésekor érdemes dietetikus segítségét kérnünk – tanácsolja Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ orvosa.

Összefoglaló

  • Gabonafélék fogyasztása után észlelt bármilyen panasz esetén forduljunk orvoshoz!
  • A gluténmentes étrend bevezetése előtt tisztázni kell, fennáll-e lisztérzékenység.
  • Autoimmun betegségekben a gluténmentes étrend tartása a kezelés része lehet.
  • Ha lisztérzékenység és gabonafehérje-allergia nem igazolódik, fruktán-intolerancia is okozhatja a panaszokat, ilyenkor nem a gluténmentes étrend a megoldás.
  • Gluténmentes étrendet csak indokolt esetben, rendszeres orvosi ellenőrzés mellett tartsunk!

Irodalom

Testing Positive for the Celiac Disease Gene By Jane Anderson Updated on January 24, 2024

Autoimmune Diseases in Coeliac Disease: Effect of Gluten Exposure (Asma Ouaka-Kchaou et al)

Wheat Allergy, Cleveland Clinic, 09/05/2022.

Gluten intake and risk of type2 diabetes   (Geng Zong et al.)

Téma szakértői

Kapcsolódó oldalak