Epekő
Valószínűleg sokunk szervezetében keletkezett már epekő anélkül, hogy észrevettük volna. Ha azonban az epekő nagy méretű lesz és útnak indul, elzárhatja az epehólyag kivezető csövét és súlyos gyulladást okozhat. Ismerje meg, hogyan keletkezik az epekő és mikor okoz gondot!
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Gasztroenterológiai Központban
Mit jelent az epekő?
Hogyan jön létre az epekő?
Mik az epekő típusai?
Mik az epekő tünetei?
Mik az epekő kockázati tényezői?
Milyen szövődményeket okozhat az epekő?
Hogyan vizsgálható ki az epekő?
Mi az epekő kezelésének menete?
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Gasztroenterológiai Központban
- Szakorvosi kivizsgálás
- Felnőtt és gyermek gasztroenterológia
- Szakorvosi kontroll
- Dietetikai tanácsadás
Mit jelent az epekő?
Az epekő az epehólyagban vagy az epevezetékben képződő kemény, koncentrált epét jelenti. Az epehólyag a májhoz kapcsolódik: a máj termeli az epét, az epehólyagban tárolja, onnan pedig a belekbe ürül, hogy segítse az emésztést. Az epe segít a koleszterin, a bilirubin (a vörösvérsejtek lebomlásának végterméke) és más anyagok kiválasztásában, valamint fontos szerepet tölt be a zsírok lebontásában és felszívódásában. Megfelelő működése nélkül a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) felszívódása is csökkenhet, ami hosszú távon tápanyaghiányhoz vezethet. Emellett serkenti a bél perisztaltikus mozgását is.
Az epe egy zöldes-sárga színű folyadék, ami különböző összetevőkből áll; többek között vízből, elektrolitokból, epesavakból, koleszterinből, foszfolipidekből és bilirubinból. Az epehólyagon belül egy kényes egyensúly uralkodik az epe összetevői között, amennyiben ez az egyensúly felborul és az egyik anyag nagyobb koncentrációban lesz jelen, elindulhat az epekő képződés folyamata. Ilyenkor ugyanis kristályosodás indulhat meg az epében, ugyanúgy, mint bármilyen oldatban az oldott anyag nagy koncentrációja esetén. Az epekő képződés homokszemként kezdődik, de idővel újabb és újabb üledékrétegek rakódnak rá. Elég nagyra nőhet ahhoz, hogy akadályozza az epe áramlását, különösen, ha egy szűk helyre kerül, például az epevezetékbe vagy az epehólyag nyakába. Alapvetően sokkal több ember szervezetében van epekő, mint akiknél tüneteket vagy problémákat okoz. Az epekő akkor válik veszélyessé, ha elkezd vándorolni az epeutakban és megreked valahol. Ilyenkor az epekő elzárhatja az epeutakat, fájdalmat és súlyos szövődményeket okozhat.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Hogyan jön létre az epekő?
Az epekő akkor alakul ki, ha az epe egyik fő összetevőjéből feleslegesen sok van jelen az epében. Az epének szüksége van a lipidek és az epesavak egyensúlyára, hogy az összes összetevőt egyben tartsa. A felesleges összetevőt nem tudja oldatban tartani az epe, és az epehólyag vagy az epevezeték alján üledékké alakulhat. Ez az üledék aztán fokozatosan kővé keményedhet és növekedésnek indulhat.
Az epekő képződés egyik oka lehet a koleszterinfelesleg. A máj kivonja a vérből a koleszterint, hogy epét készítsen. Ha túl sok koleszterin van a vérben (emelkedett koleszterinszint), az epe arányai nem lesznek megfelelőek, és létrejöhet az epekő. A koleszterin alkotta epekő az epekő leggyakoribb típusa. Epekő képződhet a túlzott mennyiségű bilirubin miatt is. A bilirubin a lebomlott régi vörösvértestek mellékterméke. Nőhet a bilirubin szintje az epében, ha valaki olyan vérbetegségben szenved, amely túl sok vörösvértestet pusztít el, vagy ha a máj valamilyen módon károsodott, és nehezen tudja átalakítani a normál bilirubin-terhelést epévé. Bizonyos betegségek epesav-felszívódási zavarokat okozhatnak. Ha túl sok epesavat veszít valaki, a májnak nem marad elég, hogy epét készítsen belőle. Az epesavak hiánya miatt az epében koleszterin felesleg keletkezhet. Az epekő képződés hátterében állhat az epepangás is. Ez azt jelneti, hogy nem ürül elég gyorsan vagy hatékonyan az epe a hólyagból, ami miatt van ideje üledéket képezni. Az epepangás hátterében az izmok elégtelensége vagy más tényezők is állhatnak.
Mik az epekő típusai?
Az epekő különböző típusai különíthetőek el az alapján, hogy milyen összetevőt tartalmaz az epekő. Az epekő típusa tehát utal arra, hogy az epe melyik összetevője van feleslegben. Ahogyan már az előző bekezdésben is említettük, az epekő leggyakoribb típusa a koleszterinkő. Ezek általában sárgászöld színű kövek, mert többnyire feloldatlan koleszterinből állnak. De lehet bennük más anyagok is, például bilirubin vagy epesók. Az epekő eseteinek mintegy 80%-ában koleszterinkövet látunk.
A másik leggyakoribb típus a pigmentkövek. Ezek barna vagy fekete kövek, amelyek főként bilirubinból állnak. A pigmentkövek jelenléte azok körében gyakoribb, akiknek májbetegségük vagy vérbetegségük van, például sarlósejtes vérszegénység vagy leukémia. Ezek az állapotok fokozott bilirubin képződéssel, vagy a bilirubin-epe átalakítás zavarával járnak. Az utazók hasmenése rémálommá változtathatja a legkülönlegesebb nyaralást is. Milyen tüneteket okoz, és miként előzhető meg a betegség? És mi a teendő, ha már megtörtént a baj? Ezekre a kérdésekre is választ adott Dr. Hidvégi Edit, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus szakorvosa.
Kapcsolódó cikkünk
Ne engedje, hogy az utazók hasmenése elrontsa a nyaralását!
Mik az epekő tünetei?
Az epekő tünetei változatosak lehetnek, de sok esetben egyáltalán nem okoz tüneteket az epekő. Ha azonban egy epekő elzáródást okoz, a következő tünetek jelenhetnek meg:
- Hasfájás: Az epekő legjellemzőbb tünete a hirtelen fellépő, intenzív fájdalom a has jobb felső részében, amely a hátba vagy a jobb vállba is sugározhat.
- Hányinger és hányás: Ezek a tünetek gyakran kísérik az epekő okozta fájdalmat.
- Emésztési zavarok: Puffadás, böfögés, gyomorégés és zsíros ételek fogyasztása utáni kellemetlenség szintén gyakori panaszok.
- Sárgaság: Ha az epekő elzárja az epevezetéket, sárgaság (a bőr és a szemfehérje sárgulása) alakulhat ki.
- Láz és hidegrázás: Ezek a tünetek az epehólyag fertőzésére vagy gyulladására utalhatnak.
Mik az epekő kockázati tényezői?
Érdemes tudni, hogy vannak bizonyos kockázati tényezők, amik jelenléte esetén gyakoribb az epekő. Az epekő kockázati tényezői a következők lehetnek:
- Életkor: Az életkor előrehaladtával nő az epekő kialakulásának kockázata.
- Családi anamnézis: Az epekő családi halmozódása genetikai hajlamra utal.
- Nem: A nők esetében nagyobb valószínűséggel alakul ki epekő, mint a férfiaknál. Ez részben a két nem között található hormonális különbségeknek köszönhető.
- Ösztrogén hormon szedése: Az ösztrogén tartalmú fogamzásgátlók vagy a menopauza hormonpótló terápiája is növeli az epekő képződés kockázatát.
- Elhízás: Az elhízás növeli a koleszterin szintjét az epében, ami miatt létrejöhet epekő.
- Cukorbetegség vagy bélbetegség: Aki cukorbetegségben vagy valamilyen bélbetegségben, például Crohn-betegségben szenved, annak is nagyobb esélye lehet az epekő kialakulására.
- Étrend: A magas zsírtartalmú és koleszterintartalmú, de rostban szegény étrend növelheti az epekő kockázatát.
- Gyors fogyás: A gyors súlycsökkenés vagy a böjtölés elősegítheti az epekő kialakulását, mivel az epehólyag nem ürül ki rendszeresen.
Érdekesség, hogy a terhesség során is fokozódik az epekő képződés esélye. A terhesség alatt ugyanis a szervezet fokozott mennyiségben termel hormonokat, ösztrogént és progeszteront. Az extra ösztrogén megemelheti a koleszterinszintet, a progeszteron pedig lassíthatja az epehólyag kiürülését. Ennek ellenére ritkán jelentkeznek az epekő tünetei, valamint ritkán okoz problémát az epekő terhesség alatt.
Milyen szövődményeket okozhat az epekő?
Az epekő akkor okozhat szövődményeket, ha elzárja az epe áramlását az epeutakon keresztül. Ez hatással lehet a rendszer valamennyi szervére. Az epe visszaduzzasztja az epevezetéket és az epehólyagot, akut gyulladást okoz és elősegíti a bakteriális fertőzés kialakulását is (epehólyaggyulladás). Mivel az epe és a hasnyálmirigy egy közös csatornán keresztül ürül a belekbe, ennek elzáródása hasnyálmirigy-gyulladást is okozhat. Az epepangás és a gyulladás miatt májgyulladás is létrejöhet, melynek tünete a sárgaság. Súlyos esetben akár életveszélyessé is válhatnak ezek az állapotok, valamint szepszis keletkezhet a véráramban.
Hogyan vizsgálható ki az epekő?
Az epekő diagnosztizálása többféle vizsgálat segítségével történhet:
- Vérvizsgálatok: A vérből kimutathatóak a fertőzés vagy az epeúti elzáródás jelei, illetve segít más betegségek kizárásában is.
- Ultrahang: Az ultrahang a leggyakrabban használt képalkotó módszer az epekő felismerésére.
- CT és MRI: Ezek a vizsgálatok részletesebb képet nyújtanak az epehólyagról és az epevezetékekről.
- Endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfia (ERCP): Ez a speciális endoszkópos vizsgálat lehetővé teszi az epevezetékek vizsgálatát és szükség esetén a kövek eltávolítását is.
- Endoszkópos ultrahangvizsgálat: Ez a vizsgálat az ultrahangot és az endoszkópiát kombinálja, hogy megkeresse az epeköveket, amelyek más képalkotó vizsgálatokkal nehezen látható helyeken lehetnek, például a hasnyálmirigyén áthaladó közös epevezetékben.
Mi az epekő kezelésének menete?
Nem minden esetben szükséges az epekő kezelése. A kisebb epekövek általában maguktól a vékonybélbe jutnak és a széklettel együtt távoznak is. Amennyiben nem okoznak semmilyen tünetet, nem szükséges kezelni őket, még akkor sem, ha folyamatosan visszajönnek. Ha azonban az epekövek fájdalmat okoznak, vagy elzárják az epevezetéket, mindenképpen kezelni kell őket! Az epekő kezelése függ a kövek méretétől, számától és a tünetek súlyosságától, de e következőket alkalmazhatják:
- Életmódbeli változtatások: Az enyhe esetekben az étrend és az életmód megváltoztatása segíthet megelőzni az epekő kialakulását, illetve enyhítheti az epekő tüneteit.
- Gyógyszeres kezelés: Bizonyos gyógyszerek segíthetnek feloldani a koleszterin köveket, de ez a kezelés hosszadalmas lehet, és sajnos nem mindig hatékony.
- Sebészeti beavatkozás: Az epehólyag eltávolítása a leggyakoribb kezelés súlyos vagy visszatérő esetekben. Ez a műtét általában laparoszkópos módszerrel történik, ami gyorsabb gyógyulással és kevesebb fájdalommal jár. Van lehetőség az epehólyag profilaktikus eltávolítására is, ezt akkor javasolhatja az orvos, ha valaki például sarlósejtes vérszegénységben szenved.
- Endoszkópos eljárások: Az ERCP során az orvos endoszkóppal eltávolíthatja az epevezetékekben lévő köveket.
- Lökéshullám terápia: Segíti az epekövek ürülését, ha a lökéshullám terápia segítségével apróbb méretűre zúzzuk őket. Gyakran gyógyszeres kezeléssel egészítik ki ezt a típusú terápiát.
Téma szakértői
