Colitis ulcerosa

Utolsó módosítás:2024.05.24 13:32

A colitis ulcerosa egy krónikus, gyulladásos bélbetegség, amely súlyosan befolyásolhatja az életminőséget. A vastagbél és a végbél nyálkahártyájának folyamatos gyulladása és fekélyesedése fájdalmas és kimerítő tünetekkel jár, mint a véres hasmenés, hasi görcsök és fáradtság. A betegség periódusokban jelentkezik, váltakozó fellángolásokkal és remissziókkal, amelyek megfelelő kezelést igényelnek a szövődmények megelőzése érdekében.

 

Mi az az IBD?

Mi az a colitis ulcerosa?

A colitis ulcerosa kialakulásának oka

A colitis ulcerosa tünetei

A colitis ulcerosa lefolyása

A colitis ulcerosa szövődményei

A colitis ulcerosa terápiája

Mi az az IBD?

A gyulladásos krónikus bélbetegségek (IBD) közé tartozik a fekélyes vastagbélgyulladás, más néven colitis ulcerosa, valamint a Crohn-betegség. Annak ellenére, hogy jelentős kutatásokat végeztek, a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa kiváltó okai még mindig nem teljesen ismertek. Az IBD-k azonban nemcsak a bélrendszerre korlátozódnak, hanem extraintesztinális manifesztációval is járnak, például ízületi panaszokat, valamint a nyálkahártya, a bőr és a szem gyulladását is okozhatják. Az IBD-ben szenvedők gyakran tapasztalnak időszakos fellángolásokat, amelyek hasi görcsökkel, fájdalommal és hasmenéssel járnak.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Mi az a colitis ulcerosa?

A colitis ulcerosa egy krónikus, gyulladásos bélbetegség, amely a leggyakrabban vastagbelet (kolon) és a végbelet érinti, ritka esetben azonban a vékonybél is érintett lehet. A betegség jellemzője a bél nyálkahártyájának folyamatos gyulladása és fekélyesedése, ami hosszan tartó és visszatérő kellemetlen tüneteket okoz. A colitis ulcerosa esetében a nyálkahártya felső rétege érintett, míg ha a Crohn-betegséggel hasonlítjuk össze, ott egy úgynevezett transzmurális gyulladás figyelhető meg a bélfalon, ami azt jelenti, hogy a bélfal minden rétege érintett.

A colitis ulcerosa másik, a klinikumban használt elnevezése a "backwash ileitis", ami arra utal hogy a betegség a távolabbi bélszakaszokat érinti elsőként, úgynevezett aborálisan indul az orális, tehát a feljebb elhelyezkedő bélszakaszok felé. 

A colitis ulcerosa pontos kiváltó oka még nem ismert, de úgy tartják, hogy több tényező együttes hatása játszik szerepet a kialakulásában. Ide tartozik az immunrendszer rendellenes működése, amely során a test saját bélrendszerét támadja meg, valamint genetikai hajlam és környezeti tényezők is.

A betegség tünetei változatosak és súlyosságuk egyénenként eltérő lehet. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a véres hasmenés, hasi görcsök és fájdalom, valamint a sürgető székelési inger. Ezen kívül a betegek gyakran tapasztalhatnak fáradtságot, fogyást és lázat is. A betegség hosszú távon növelheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.

Kapcsolódó cikkünk

Mi történik a gasztroenterológusnál?

Mi történik a gasztroenterológusnál?

Hasfájás, gyomorégés és puffadás – csak néhány olyan, az étkezéssel összefüggő panasz, amivel gasztroenterológushoz fordulunk. A gasztroenterológia az emésztőszervek betegségeivel foglalkozó, a belgyógyászatból önállósodott szakterület. Dr.Pászthory Erzsébet  a Gasztroenterológiai Központ ...

A colitis ulcerosa kialakulásának oka

A colitis ulcerosa kialakulásának pontos oka nem ismert, de úgy gondolják, hogy több tényező együttes hatása játszik szerepet a betegség kialakulásában. Az alábbiakban lehet olvasni a legfontosabb tényezőket, amelyek hozzájárulhatnak a colitis ulcerosa kialakulásához:

  • Immunrendszeri Rendellenességek: A colitis ulcerosa esetében az immunrendszer tévesen a saját bélrendszerét támadja meg. Normális körülmények között az immunrendszer a kórokozók elleni védekezésre szolgál, de ebben az esetben a vastagbél nyálkahártyájának sejtjeit is megtámadja, ami gyulladást és fekélyesedést okoz. Az autoimmun reakció pontos kiváltó okai nem teljesen ismertek.
  • Genetikai Hajlam: A családi halmozódás alapján feltételezhető, hogy genetikai tényezők is szerepet játszanak a colitis ulcerosa kialakulásában. Azoknál az embereknél, akiknek közvetlen családtagja is érintett a betegségben, nagyobb a kockázat a colitis ulcerosa kialakulására.
  • Környezeti Tényezők: Bár a pontos mechanizmusok nem tisztázottak, a környezeti tényezők is hozzájárulhatnak a colitis ulcerosa kialakulásához. Ezek közé tartozik az étrend, a környezeti szennyeződések, a dohányzás, és a stressz. Érdekes módon a dohányzás és a colitis ulcerosa közötti kapcsolat ellentmondásos, mivel a dohányzás abbahagyása után egyeseknél nőhet a betegség kialakulásának kockázata.
  • Bakteriális és Vírusos Fertőzések: Egyes kutatások szerint bizonyos bakteriális és vírusos fertőzések is szerepet játszhatnak a colitis ulcerosa kialakulásában. A bél mikrobiomjának változásai és az ezekkel kapcsolatos immunválaszok hozzájárulhatnak a betegség progressziójához.
  • Életmódbeli és Táplálkozási Tényezők: Az étrend és az életmód is befolyásolhatja a colitis ulcerosa kialakulását és súlyosbodását. Magas zsír- és cukortartalmú étrend, valamint az alacsony rostbevitel is összefüggésbe hozható a bélgyulladásokkal. A stressz és a pszichológiai tényezők szintén befolyásolhatják a betegség lefolyását.
  • Egyéb Tényezők: Egyéb tényezők, mint például bizonyos gyógyszerek (pl. nem szteroid gyulladáscsökkentők) szedése, valamint hormonális változások is hozzájárulhatnak a colitis ulcerosa kialakulásához vagy fellángolásához.

Összességében a colitis ulcerosa kialakulása komplex és multifaktoriális, és jelenlegi tudásunk szerint számos genetikai, immunológiai és környezeti tényező együttesen vezethet a betegség megjelenéséhez és progressziójához.

A colitis ulcerosa tünetei

A colitis ulcerosa egy krónikus gyulladásos bélbetegség, amely elsősorban a vastagbelet és a végbelet érinti. A betegség tünetei széles skálán mozognak, és mind intesztinális (bélrendszeri) mind extraintesztinális (bélrendszeren kívüli) tüneteket magukban foglalnak.

Intesztinális TünetekColitis ulcerosa

  • Véres hasmenés: A colitis ulcerosa egyik legjellemzőbb tünete a gyakori, véres hasmenés, amely a vastagbél gyulladása és fekélyesedése miatt alakul ki.
  • Hasi görcsök és fájdalom: A betegek gyakran tapasztalnak hasi görcsöket és fájdalmat, amelyeket a bél gyulladása és irritációja okoz.
  • Sürgető székelési inger:A betegeknél gyakran jelentkezik nagyon erős, sürgető székelési inger, ami akár éjszaka is zavarhatja az alvást, de encompresis (széklet vissza nem tartása) nem jellemző.
  • Székelési nehézségek: A székletürítés nehézségei, például a székelés utáni elégtelen kiürülés érzése, szintén gyakoriak.
  • Fogyás: A betegség krónikus volta és a gyakori hasmenés miatt a betegek gyakran fogynak, mivel a tápanyagok felszívódása is zavart szenvedhet.
  • Fáradtság: Az állandó gyulladás és a véres hasmenés okozta vérveszteség miatt a betegek gyakran fáradtnak érzik magukat.

Extraintesztinális Tünetek

  • Ízületi panaszok: Az ízületi fájdalom és gyulladás (arthritis) gyakori extraintesztinális tünet, amely különösen a nagy ízületeket, például a térdeket és a csípőt érintheti.
  • Bőrproblémák: A colitis ulcerosa bőrgyulladásokat is okozhat, mint például erythema nodosum (fájdalmas, piros csomók a bőrön) vagy pyoderma gangrenosum (fekélyesedő bőrelváltozások).
  • Szemgyulladások: Az uveitis (a szem középső rétegének gyulladása) és az episcleritis (a szem külső rétegének gyulladása) a betegség gyakori szövődményei.
  • Májműködési zavarok: A colitis ulcerosa májproblémákat is okozhat, például primer szklerotizáló cholangitis-t (a máj epeútjainak gyulladása és hegesedése).
  • Szájüregi elváltozások: A betegséghez szájüregi fekélyek és gyulladások is társulhatnak.
  • Vérszegénység: A krónikus vérveszteség a véres székletek miatt és a gyulladásos folyamatok révén a betegek gyakran szenvednek vérszegénységtől.

A colitis ulcerosa tüneteinek súlyossága és megjelenési formája az érintettek körében is nagy variabilitást mutat. A betegség periódusokban fellángolhat, majd nyugalmi időszakok következhetnek, amikor a tünetek enyhülnek vagy teljesen megszűnnek. A megfelelő diagnózis és kezelés kulcsfontosságú a tünetek kontrollálásában és az életminőség javításában.

A colitis ulcerosa lefolyása

A colitis ulcerosa lefolyása jellemzően periódusosan zajlik, amelyekben fellángolások és remissziók váltják egymást. A betegség időszakosan aktív lehet, súlyos tünetekkel és gyulladással, majd ezeket időszakokat remisszió, vagyis tünetmentes időszakok követik. A shubok pedig olyan rövid, intenzív fellángolások, amelyek gyorsan jelentkeznek és gyakran hirtelen múlnak el.

Fellángolások

  • Aktív fázis: A fellángolások alatt a vastagbél nyálkahártyája gyulladt és fekélyes. Ebben az időszakban a betegek általában súlyosabb tüneteket tapasztalnak, mint például véres hasmenés, hasi görcsök és fájdalom, valamint általános rossz közérzet.
  • Súlyosbodás: Néha a fellángolások súlyosbodnak, ami kórházi kezelést is igényelhet a folyadék- és tápanyagveszteség pótlására, illetve a tünetek kezelésére.
  • Gyakran visszatérő: A fellángolások nem ritkán ismétlődnek időről időre, amelyek gyakorisága és súlyossága egyénenként változhat.

Remissziók

  • Tünetmentes időszakok: A remissziók időszakai alatt a beteg tünetmentes lehet, vagy csak enyhe tüneteket tapasztalhat. Ezek az időszakok lehetővé teszik a beteg számára, hogy viszonylag normális életet éljen.
  • Gyógyszeres kezelés hatására: A megfelelő gyógyszeres kezelés és életmódbeli változtatások segíthetnek a remisszió hosszabb ideig történő fenntartásában.

Shubok

  • Intenzív fellángolások: A shubok rövid, intenzív fellángolások, amelyek gyorsan jelentkeznek és hirtelen múlnak el. Ezek általában igen súlyos tünetekkel járnak, de gyakran csak rövid ideig tartanak.

Összességében a colitis ulcerosa lefolyása változó lehet, és a tünetek és periódusok egyénenként eltérhetnek. A megfelelő kezelés és az orvosi gondozás kulcsfontosságú a betegség kontrollálásában és az életminőség javításában.

A colitis ulcerosa szövődményei

A colitis ulcerosa szövődményei lehetnek súlyosak és életveszélyesek is. Ezek közül néhány a betegség aktivitásával és súlyosságával összefüggő, míg mások azáltal alakulhatnak ki, hogy a vastagbél gyulladása hosszabb ideig fennáll. Néhány gyakori szövődmény a következő:

  • Vastagbélfal Perforációja: A folyamatos gyulladás és fekélyek kialakulása miatt a vastagbélfal gyengülhet és perforálódhat (kiszakadhat), ami súlyos és életveszélyes állapotot eredményezhet, mint például peritonitis.
  • Béltályogok és Fistulák: A colitis ulcerosa súlyos esetekben béltályogokat vagy fistulákat eredményezhet, amelyek gennyes zsebek vagy elvezető utak a bél és más szervek között.
  • Toxikus Megakolon: Ez egy ritka, de súlyos szövődmény, amelyben a vastagbél rendkívül kitágul és megduzzad, ami a bélfal elvékonyodásához és perforációhoz vezethet. Ez súlyos fertőzéseket és sokkot okozhat.
  • Vérszegénység: A gyulladásos folyamatok és a folyamatos vérveszteség miatt a betegek vérszegénységben szenvedhetnek, ami a vörösvérsejtek alacsony számához és a vér oxigénszállító képességének csökkenéséhez vezethet.
  • Colonrák: A colitis ulcerosa jelentősen növeli a vastagbélrák kockázatát, különösen hosszabb ideig fennálló, kiterjedt gyulladás esetén. Ezért a betegeknek rendszeres szűrésre van szükségük a rák korai felismerése érdekében.
  • Májbetegségek: A colitis ulcerosa néha szövődményeket okozhat a májban, mint például primer sklerotizáló cholangitis (PSC), amely az epeutak gyulladása és hegesedése.
  • Osteoporosis: A krónikus gyulladásos állapot és a gyógyszerek mellékhatásaként a betegek hajlamosak lehetnek csonttörésekre és osteoporosis kialakulására.

Fontos megjegyezni, hogy a szövődmények megelőzése és kezelése érdekében szoros orvosi felügyelet és gondozás szükséges. A rendszeres orvosi vizsgálatok, a megfelelő gyógyszerek és az egészséges életmód fontosak a colitis ulcerosa szövődményeinek minimalizálásában és kezelésében.

A colitis ulcerosa terápiája

A colitis ulcerosa terápiája általában két fő célt szolgál: a fellángolások kezelése és a hosszú távú remisszió fenntartása. A terápia gyakran kombinált megközelítést alkalmaz, amely magában foglalja a gyógyszeres kezelést, az életmódbeli változtatásokat és a sebészeti beavatkozásokat is, ha szükséges. Az alábbiakban bemutatom a colitis ulcerosa terápiájának főbb vonalait:

Fellángolások Kezelése:

  • Gyulladáscsökkentők: A kortikoszteroidok (pl. prednizolon) gyorsan csökkenthetik a gyulladást és enyhíthetik a tüneteket fellángolások idején, de hosszabb távon nem ajánlottak, mivel mellékhatásaik lehetnek.
  • Gyulladáscsökkentő Szerek: Az 5-aminoszalicilátok (pl. meszalazin) vagy más gyulladáscsökkentő szerek (pl. szulfasalazin) hosszú távú használata segíthet a tünetek enyhítésében és a fellángolások megelőzésében.
  • Immunmodulátorok: Az immunmodulátorok, mint például az azathioprin vagy a 6-merkaptopurin, segíthetnek csökkenteni a gyulladást és fenntartani a remissziót, különösen akkor, ha más kezelések nem hatékonyak.
  • Biológiai Terápiák: Az anti-TNF-alfa biológiai terápiák (pl. infliximab, adalimumab) hatékonyak lehetnek a colitis ulcerosa kezelésében, különösen súlyos vagy refrakter esetekben.
  • Szteroid-Rezisztens Esetek Kezelése: Ritka esetekben, amikor a szteroidok nem hatásosak vagy mellékhatásokat okoznak, más gyógyszerek, például a ciklosporin vagy a tofacitinib is fontolóra vehetők.

Fenntartó Terápia:

  • 5-aminoszalicilátok (5-ASA): Ezek a gyógyszerek gyakran részei a fenntartó terápiának, mivel segítenek a tünetek enyhítésében és a remisszió fenntartásában.
  • Immunmodulátorok: Az immunmodulátorok hosszú távú kezelése segíthet fenntartani a remissziót és csökkenteni a fellángolások gyakoriságát és súlyosságát.
  • Biológiai Terápiák: A biológiai terápiák, mint például az anti-TNF-alfa szerek, az interleukin-12/23-gátlók vagy az integrin-antagonisták, hatékonyak lehetnek a hosszú távú kezelésben és a remisszió fenntartásában.

Sebészeti Beavatkozások:

  • Reszekció: A súlyosan érintett részek eltávolítása, például a vastagbél egy részének vagy egészének eltávolítása, amelynek célja a tünetek enyhítése és a szövődmények megelőzése.
  • Pouch Kialakítás: A vastagbél eltávolítása után a bélnyálkahártya-leválasztással együtt a végbél helyén egy pouch (tasak) kialakítása, amely lehetővé teszi a széklet tárolását és kontrollját.

A megfelelő kezelési tervet az egyedi tünetek, a betegség súlyossága és a beteg preferenciái alapján kell meghatározni. Fontos a rendszeres orvosi felügyelet és az életmódbeli változtatások, például az egészséges étrend, a stresszkezelés és a dohányzás mellőzése is a betegség kezelésében és a tünetek kontrollálásában.

Téma szakértői