Irratábilis bél szindróma (IBS)
Napjainkban az irritábilis bél szindróma (IBS) népbetegségnek tekinthető. Becslések szerint minden ötödik embert érintenek az irritábilis bél szindróma tünetei. Közülük sokan tudják kontrollálni a betegséget megfelelő életvitellel, étrenddel és a stressz kezelésével, de az irritábilis bél szindróma érintettjei közül is minden ötödik embernek orvosi segítségre van szüksége. Az irritábilis bél szindróma jelentősen rontja az életminőséget, testi és lelki megterhelést jelent.
Milyen betegséget jelent az irritábilis bél szindróma?
Mik az irritábilis bél szindróma jellemző tünetei?
Miért és hogyan alakul ki az irritábilis bél szindróma?
Mikor fokozódnak az irritábilis bél szindróma tünetei?
Hogyan történik az irritábilis bél szindróma kivizsgálása?
Kezelhető-e az irritábilis bél szindróma? Ha igen, hogyan?
Az irritábilis bél szindroma megelőzése
Milyen betegséget jelent az irritábilis bél szindróma?
Az irritábilis bél szindróma (röviden: IBS) egy krónikus, emésztőrendszeri betegség. Különlegesnek mondható, ugyanis más, hasonló tünetekkel járó emésztőrendszeri betegségekhez (például a Crohn betegség vagy colitis ulcerosa) képest nem okoz kóros elváltozást a szövetekben. Az irritábilis bél szindróma kivizsgálása is éppen ezért nehezebb, ugyanis a diagnózis csak akkor mondható ki, ha kizártak más, hasonló tünetekkel járó betegségeket. Ami viszont kedvező irritábilis bél szindróma esetén, hogy éppen ezért nem is növeli a vastagbélrák kockázatát. Mindez nem azt jelenti, hogy ne kellene komolyan venni az irritábilis bél szindróma betegséget, ugyanis más szövődményeket okozhat hosszútávon, valamint rövidtávon is jelentős életminőség romlással jár. Az irritábilis bél szindróma tünetei rendkívül zavaróak lehetnek a mindennapokban, és szorongáshoz, bezárkózáshoz is vezethetnek. Ilyen tünetek például a hasmenés, puffadás, székrekedés, melyek váltakozhatnak is a betegség lefolyása alatt. Egyesek képes kordában tartani az irritábilis bél szindróma tüneteit megfelelő életvitellel, étrenddel és a stressz kezelésével. Más betegeknek azonban orvosi kezelésre és gyógyszeres támogatásra van szükségük.
Online Bejelentkezés
Dr. Pászthory Erzsébet
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
Az irritábilis bél szindróma tünetei bárkinél jelentkezhetnek, egy nagyon gyakori betegségről van szó. Gyakoribb az irritábilis bél szindróma előfordulása a következő esetekben:
- Női nem: Az irritábilis bél szindróma gyakoribb a nők körében. A menopauza előtti vagy utáni ösztrogénterápia szintén az irritábilis bél szindróma kockázati tényezője.
- 50 év alatti életkor: Az irritábilis bél szindróma gyakrabban fordul elő 50 év alattiaknál.
- A családban előfordult irritábilis bél szindróma: Ha közeli rokonoknál jelentkezett irritábilis bél szindróma, nagyobb az esélye, hogy a betegség ismét kialakul. Az irritábilis bél szindróma is egy több etiológiai faktorú betegség, így az öröklődő hajlam mellett az azonos családi környezet és hasonló szokások is állhatnak a gyakoribb családi előfordulás hátterében.
- Szorongás, depresszió vagy egyéb mentális problémák: Gyakrabban látjuk az irritábilis bél szindróma kialakulását azok között, akik ilyen mentális nehézségekkel küzdenek, vagy szexuális, fizikai vagy érzelmi bántalmazás áldozatai. Az irritábilis bél szindróma kialakulásában és kezelésében is fontos szerepe van a mentális jóllétnek.
Mik az irritábilis bél szindróma jellemző tünetei?
Az irritábilis bél szindróma tünetei hasonlóak más emésztőrendszeri betegségekéhez. Különlegesség, hogy ugyanannál az embernél székrekedés és hasmenés is előfordulhat. Az olyan tünetek, mint a puffadás és a gázok általában a székletürítés után elmúlnak. Az irritábilis bél szindróma lefolyása is változó, van, hogy megszűnnek a tünetek, majd ismét visszatérnek. Másoknál azonban folyamatosan jelen vannak a tünetek. Az irritábilis bél szindróma jellemző tünetei a következők:
- görcsök
- hasi fájdalom
- puffadás és fokozott gáz képződés
- teltségérzés
- hangos bélkorgások
- székrekedés
- hasmenés
- nyákos széklet ürítés
- székletürítés elégtelenségének érzése
- fáradtság és általános gyengeség
- hangulatváltozás, depresszió és szorongás
Az irritábilis bél szindróma komoly fájdalommal, hasi görcsöléssel jelentkezhet. Ezzel a görcsöléssel együtt általában a következő tünetek is előfordulnak:
- a fájdalom némi enyhülése a székletürítés után
- a székletürítés gyakoriságának megváltozása
- a széklet kinézetének, állagának megváltozása
Ezek a tünetek még nem egyértelműen bizonyítják az irritábilis bél szindróma meglétét, mert sok más, esetenként súlyosabb betegség előjelei is lehetnek. Éppen ezért keresse fel orvosát, ha tartósan megváltoznak a székelési szokásai vagy az irritábilis bél szindróma egyéb tünetei jelentkeznek Önnél. Ezek súlyosabb állapotra, például vastagbélrákra is utalhatnak!
Miért és hogyan alakul ki az irritábilis bél szindróma?
Az irritábilis bél szindróma pontos okait nem ismerjük, habár már több tényezőt azonosítottak, aminek a hibás működése ehhez a betegséghez vezethet. Ezek kezelése és a tünetek enyhítése jelenti az irritábilis bél szindróma kezelését jelenleg, de várható, hogy a következő években részletesebben is feltérképezik az irritábilis bél szindróma okait. Az okok megismerése után tehetünk megelőző lépéseket az irritábilis bél szindróma elkerülése érdekében, jelenleg ez a sok lehetséges ok miatt nehéz.
Az irritábilis bél szindróma lehetséges okai között szerepel a vastagbél túlérzékenysége vagy az immunrendszer hibás működése. Gyakran alakul ki irritábilis bél szindróma a gyomor-bélrendszerben korábban bekövetkezett bakteriális fertőzés következtében, az immunrendszer hibás válasza miatt. Valószínűleg korábbi fertőzésekből fennmaradhat a bélfali nyálkahártya gyulladása, ami a fali érzékenységért és más tü
netekért is felelős lehet. A bélfal fokozott érzékenysége azt jelenti, hogy az egészségesekben még panaszt nem okozó bélfali feszülés is fájdalomérzetet okozhat.
Szerepe lehet az irritábilis bél szindróma kialakulásában a tápcsatorna mozgási zavarának is. Ez fokozott bélösszehúzódásokat okozhat bizonyos ételekre vagy stressz hatására, de a vastagbél lassú vagy görcsös mozgása is fájdalmat okozhat. A háttérben kóros szerotoninszint állhat, ami befolyásolja a mozgékonyságot és a bélmozgást. Az irritábilis bél szindrómában szenvedő emberek mikrobái is eltérhetnek egészséges társaikétól. A mikrobiom részét képezik a belekben élő baktériumok, gombák és vírusok. A mikrobiomnak nagy szerepe van a táplálék lebontásában, és az egészség megőrzésében, így a mikrobiom változásai hatással vannak az egész szervezetre. Az ételallergia vagy ételintolerancia szerepe az irritábilis bél szindrómában nem teljesen tisztázott. Valódi ételallergia ritkán okoz irritábilis bél szindrómát. De sok embernél rosszabbodnak az irritábilis bél szindróma tünetei, ha bizonyos élelmiszereket fogyaszt.
Az irritábilis bél szindróma kialakulásában nagy szerepe van az idegrendszeri és a mentális tényezőknek is, ahogyan már korábban említettük. Ezt bizonyítja, hogy a gyermekkorukban stresszes élethelyzeteknek kitett emberek hajlamosabbak később az irritábilis bél szindróma kialakulására, valamint, hogy a stressz súlyosbíthatja és előhozhatja a tüneteket. Fontos kiemelni, hogy a stressz nem az egyedüli okozója az irritábilis bél szindrómának. Az irritábilis bél szindróma gyakran társul pszichiátriai betegségekkel. Előfordulhat, hogy károsodik a fájdalomérzetért felelős agyi terület, így fokozott fájdalomérzetet élnek meg a betegek.
Mikor fokozódnak az irritábilis bél szindróma tünetei?
Az irritábilis bél szindróma tünetei gyakran fokozódnak a stressz és a szorongás hatására. Az idegrendszer irányítja ugyanis az emésztőrendszer mozgását, stressz esetén pedig az emésztőrendszert túlműködésre késztetheti. Sokunkkal előfordult már, hogy hasmenést tapasztaltunk egy vizsga vagy nagyobb utazás előtt. Ezt ilyenkor is a stressz hatására az idegrendszer okozta, irritábilis bél szindróma esetén ez azonban állandósulhat. A stressz mellett bizonyos ételek is fokozhatják az irritábilis bél szindróma tüneteit. A következő élelmiszerek gyakran fokozzák az irritábilis bél szindróma tüneteit, de érdemes naplót vezetni, hogy fel lehessen ismerni az egyéni hajlamot:
- bab
- szorbitot, mannitot vagy xilitet tartalmazó élelmiszerek
- hagyma és néhány más zöldségféle
- gyümölcsök
- bizonyos tejtermékek
- bizonyos szénhidrátokat tartalmazó élelmiszerek
Hogyan történik az irritábilis bél szindróma kivizsgálása?
Az irritábilis bél szindróma azonosítása általában a tünetek alapján és kizárásos vizsgálattal történik. Ismerni kell a teljes kórtörténetet, fizikális vizsgálatot végezni és más betegségek, például a cöliákia és a gyulladásos bélbetegség (IBD) kizárására irányuló vizsgálatokat végezni. Ilyen vizsgálatok lehetnek a vér- és székletvizsgálat, a kolonoszkópia, a CT-vizsgálat, az endoszkópia és a laktózintolerancia tesztek. Orvosa javasolhatja bizonyos étkezési szokások bevezetését vagy bizonyos élelmiszercsoportok egy ideig történő kerülését, hogy kizárja az esetleges ételallergiákat. Ezek a lépések után általában a Római kritériumok alapján határozza meg az orvos az irritábilis bél szindróma fennállását és annak típusát.
Kezelhető-e az irritábilis bél szindróma? Ha igen, hogyan?
Az irritábilis bél szindróma kezelése főként tüneti kezelést jelent. Mivel nem okoz szervi elváltozást a betegség, így a cél a tünetek enyhítése. Egy korábbi bekezdésben felsoroltuk, hogy melyek azok a faktorok, amik fokozhatják az irritábilis bél szindróma tüneteit. A cél ezeknek a kockázatoknak a csökkentése. Így javasolt a stressz kezelése, melyre számtalan lehetőség adott, valamint az étrend és az életmód megváltoztatása. Érdemes kerülni az irritábilis bél szindróma tüneteit fokozó élelmiszereket, és helyette sok folyadékot és magas rosttartalmú ételeket fogyasztani. Szükség esetén és súlyosabb esetben gyógyszereket is felírhat az orvos. Ezek között szerepelhetnek hashajtók, hasmenés elleni szerek, fájdalomcsillapítók és antidepresszánsok is.
Az irritábilis bél szindróma megelőzése érdekében számos intézkedés javasolt:
Étrendi módosítások: Kerülje azokat az ételeket, amelyek kiválthatják a tüneteket, növelje a rostbevitelt, és korlátozza a koffein és az alkohol fogyasztását.
Rendszeres testmozgás: Aktív életmód javítja az emésztést és csökkenti a stresszt, ami segít az IBS tüneteinek megelőzésében.
Stresszkezelés: A stressz fokozhatja az IBS tüneteit, ezért fontos stresszkezelő technikákat alkalmazni, például meditációt, jóga vagy légzőgyakorlatokat.
Probiotikumok használata: A probiotikumok segíthetnek visszaállítani a bélflóra egyensúlyát, ezáltal csökkentve az IBS tüneteinek kockázatát.
Megfelelő hidratáltság: A megfelelő folyadékbevitel segíthet megelőzni a székrekedést, ami gyakori IBS-tünet. Fontos, hogy elegendő vizet igyon naponta.
Óvatos antibiotikum használat: Az antibiotikumok felboríthatják a bélflóra egyensúlyát, ezért csak szükség esetén alkalmazzák őket, hogy minimalizálják az IBS kialakulásának kockázatát.Téma szakértője
