Cöliákia

Utolsó módosítás:2024.04.10 15:04

A cöliákia egy autoimmun betegség, amelynek során a glutén, egy fehérje, ami búzában, árpában és rozsban található meg, károsítja a vékonybél nyálkahártyáját. Ez a károsodás azt eredményezi, hogy a bél nem képes megfelelően felszívni a tápanyagokat, ami különböző tüneteket és komplikációkat okozhat.  Bár látszólag ártalmatlan, ha fel nem ismerik, súlyos szövődményeket okozhat. Ezért kulcsfontosságú időben felismerni és kezelni, hiszen a cöliákia ellenőrzött étrenddel, életminőséget javító változtatásokkal kezelhető.

Mi az a cöliákia?

A cöliákia típusai

A cöliákia tünetei

Milyen életkorban jelentkezik a leggyakrabban a cöliákia?

A cöliákia kialakulásának okai

A cöliákia kivizsgálása

A cöliákia terápiája

A cöliákia szövődményei

Online Bejelentkezés

Dr. Sárdi Krisztina

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Mi az a cöliákia?

A cöliákia, vagy más néven gluténszenzitív enteropátia, egy autoimmun betegség, amely akkor jelentkezik, amikor valaki glutént tartalmazó élelmiszereket fogyaszt, például búzát, árpát vagy rozst, és ez a glutén a vékonybelet károsítja, azon belül is leginkább a bélbolyhokat. Ez az állapot gyulladást és károsodást okozhat a vékonybélben és annak nyálkahártyájában, ami a tápanyagok felszívódásának károsodásához vezethet. A cöliákia esetén az ezzel diagnosztizált betegeknek a tünetek és a későbbi szövődmények elkerülése érdekében kerülniük érdemes a glutén tartalmú élelmiszereket. A cöliákia általános tünetei közé tartozhat a hasi fájdalom, puffadás, hasmenés, fogyás, fáradtság és a tápanyaghiányból eredő egyéb tünetek. A cöliákia hosszú távú kezelése gluténmentes étrendet igényel, és a betegek a tünetek súlyosságában javulást tapasztalnak a gluténszegény étrendnek köszönhetően.

A cöliákia típusai

A cöliákia két fő típusát lehet elkülöníteni:

  • Típusos cöliákia: Ez a leggyakoribb forma, amelyben a beteg a gluténre a legjellemzőbb érzékenységi tüneteket tapasztalja. Ide tartoznak például a hasi fájdalom, hasmenés, puffadás, fáradtság, súlyvesztés, vérszegénység és bőrproblémák.
  • Atípusos cöliákia: A cöliákia ezen formájában a beteg nem tapasztalja a tipikus emésztőrendszeri tüneteket, amelyek általában a cöliákia jellemzői. Az atípusos cöliákia tünetei igazán változatosak lehetnek, és más szervek és szervrendszerek érintettségét is magukban foglalhatják. Ide tartozhatnak például izom- és ízületi fájdalmak, csonttörékenység, fogszuvasodás, bőrtünetek, migrén, neurológiai problémák vagy hormonális rendellenességek.

Fontos hangsúlyozni, hogy minden cöliákia eset egyedi, és a tünetek és a betegség megnyilvánulása variabilitást mutathat az egyének között. Az egyéni reakciókat a genetikai hajlam, az immunrendszer válasza és a cöliákia súlyossága is befolyásolhatja.

A cöliákia tüneteicöliakia, lisztérzékenyésg tünetei, kezelése

A cöliákia tünetei sokszínűek lehetnek és éppen ezért különböző szervrendszereken belül jelentkezhetnek. Az alábbiakban a cöliákia leggyakoribb tüneteit foglaljuk össze szervrendszerenként:

Emésztőrendszeri tünetek:

  • Hasi fájdalom és görcsök: Gyakori és hosszantartó hasi fájdalom, amely görcsökkel járhat a cöliákia leggyakoribb tünetei közé tartozik.
  • Gyakori és/vagy hosszan tartó hasmenés: Cöliákia esetén az emésztési problémák miatt gyakran előfordul hosszan tartó hasmenés.
  • Puffadás és bélgázképződés: A glutén okozta irritáció miatt gyakran előfordul puffadás és bélgázok képződése.
  • Émelygés és hányás: Az érintett vékonybélből fakadó gyulladásos reakciókhoz társulhatnak ezek a tünetek cöliákia esetén.
  • Fogyás és étvágytalanság: Az emésztési problémák miatt a tápanyagok nem megfelelően szívódnak fel, ami fogyást és étvágytalanságot eredményezhet.
  • Székrekedés: Ritka, de előforduló jelenség lehet a cöliákia esetén.

Általános tünetek:

  • Krónikus fáradtság, kimerültség: Általános fáradtság, amely nem múlik el akár pihenés után sem.
  • Gyengeség, levertség: Általános gyengeség és kimerültség érzése.
  • Lassú fejlődés, kifejezetten gyermekek esetében: Gyermekek esetében elmaradhat a megfelelő fejlődési ütem a tápanyagok nem kielégítő felszívódása miatt.
  • Csökkent növekedés és súlygyarapodás gyermekeknél: Szintén a  tápanyagok hiánya miatt gyermekek esetében csökkenhet a növekedés és a súlygyarapodás üteme.
  • Vérszegénység (anémia): A vas és más tápanyagok hiánya miatt kialakuló vérszegénység.
  • Csonttörékenység, csontritkulás: A tápanyagok felszívódásának zavara miatt kialakuló csontegészség problémák.
  • Izom- és ízületi fájdalmak: Gyulladásos reakciók miatt kialakuló fájdalmak.
  • Bőrtünetek (pl. dermatitis herpetiformis): Az immunrendszer reakciója a gluténre, mely bőrproblémákat okozhat.
  • Hajhullás: A cöliákiahoz társuló tápanyaghiány miatt kialakulhat hajhullás.

Neurológiai és pszichológiai tünetek:

  • Fejfájás és migrén: Gyakori fejfájás és migrén cöliákia esetén, azonban nem ezek a leggyakrabban megjelenő tünetek.
  • Koncentrációs nehézségek és memóriazavarok
  • Idegesség, ingerlékenység: Az emésztőrendszeri problémák és a tápanyaghiány miatt kialakul idegesség és ingerlékenység cöliákia során.
  • Depresszió és szorongás: Pszichológiai zavarok, melyek a betegség hatására alakulhatnak ki.
  • Autizmus-spektrum zavarokhoz hasonló tünetek: Néhány esetben autizmus-szerű tünetek is jelentkezhetnek.

Fontos megjegyezni, hogy a cöliákia tünetei sokfélék lehetnek, és nem mindenki tapasztalja ugyanazokat a megnyilvánulásokat. Egyes betegek lehetnek tünetmentesek, míg másoknál a cöliákia tünetei súlyosabbak lehetnek. Az előbbiekben leírt széleskörű tünetek és változatos megjelenés miatt érdemes minél hamarabb gasztroenterológus szakembert felkeresni a panaszokkal, hogy hamar felállításra kerüljön a cöliákia diagnózisa,  és idejében el lehessen kezdeni a terápiát.

Milyen életkorban jelentkezik a leggyakrabban a cöliákia?

A cöliákia bármely életkorban jelentkezhet, de általában a betegség leggyakrabban gyermekkorban vagy serdülőkorban kerül felismerésre és diagnosztizálásra. Az esetek jelentős részében a cöliákia tünetei akkor jelentkeznek először, amikor a gyermek először kezd gluténtartalmú ételeket fogyasztani, például szilárd ételekre való áttérés során.

Azonban a cöliákia bármely életkorban előfordulhat. Felnőtteknél a cöliákia diagnózisát gyakran később állapítják meg, mivel a tünetek változatosak lehetnek, és más, a gasztrointesztinális rendszert érintő betegségekkel könnyen összekeverhetők. Emellett az is előfordulhat, hogy valaki gyermekkorában nem tapasztal tüneteket, és csak felnőttkorban jelentkeznek a cöliákia megnyilvánulásai.

Fontos kiemelni, hogy bár a cöliákia gyakran gyermekkorban kezdődik, és ezért gyakran gondolnak rá elsődlegesen gyermekkori betegségnek, felnőtteknél is jelentős előfordulási arányt mutat, ezért minden életkorban érdemes figyelemmel kísérni a tüneteket és orvoshoz fordulni a diagnózis és a kezelés érdekében.

A cöliákia kialakulásának okai

A cöliákia kialakulásának oka összetett, és azonosítása még mindig kutatás tárgyát képezi. Az alábbiakban lehet olvasni a cöliákia kialakulásának vélt okait:

  • Genetikai hajlam: A cöliákia összefüggésbe hozható bizonyos genetikai tényezőkkel, különösen az emberi leukocita antigén (HLA) géncsoportjával, például a HLA-DQ2 és a HLA-DQ8. Azoknak az egyéneknek, akiknél ezek a gének jelen vannak, nagyobb a valószínűsége a cöliákia kialakulásának.
  • Környezeti tényezők: Bár a genetikai hajlam fontos, a környezeti tényezők is szerepet játszhatnak a cöliákia kialakulásában. A legfontosabb környezeti tényező a glutén, amely az immunrendszer reakcióját váltja ki a cöliákiás betegeknél.
  • Immunrendszeri reakció: A cöliákia olyan autoimmun betegség, amelyben az immunrendszer tévesen támadja meg a saját szöveteit, különösen a vékonybélben lévő bélbolyhokat. A glutén fogyasztása után az immunrendszer által termelt antitestek károsítják a bélbolyhokat, ami gyulladást és károsodást okoz a vékonybélben.
  • Bélflóra egyensúlyának változása: Néhány kutatás azt sugallja, hogy a bélflóra egyensúlyának változása is hozzájárulhat a cöliákia kialakulásához. A bélflóra változásai lehetnek következményei a modern életmódnak, beleértve az antibiotikumok fogyasztását és az élelmiszer-ipari változásokat, processzált élelmiszereket.
  • Egyéb tényezők: Számos egyéb tényező is befolyásolhatja a cöliákia kialakulását, például stressz és egyéb autoimmun betegségek jelenléte a családban.Cöliáki okozta betegségek

Fontos hangsúlyozni, hogy a cöliákia kialakulásában való részvétel minden egyes tényező esetében változatos lehet, és további kutatásokra van szükség a betegség kialakulásának és pontos mechanizmusának megértése érdekében.

A cöliákia kivizsgálása

A cöliákia kivizsgálása több lépésből áll, és magában foglalja a tünetek alapos értékelését, a laboratóriumi vizsgálatokat és a vékonybélbiopsziát. Az alábbiakban részletesen lehet olvasni a cöliákia kivizsgálásának folyamatát:

1. Anamnézisfelvétel és fizikális vizsgálat:

  • Az orvos részletesen megbeszéli a beteg tüneteit és azok időbeli alakulását.
  • Felméri a beteg általános egészségi állapotát és elvégzi a fizikális vizsgálatot.

2. Laboratóriumi vizsgálatok:

  • Anti-transzglutamináz IgA antitest (tTG-IgA) mérése: Ez az egyik legfontosabb vérvizsgálat a cöliákia szűrésére. A cöliákia során a vérben magas szintű antitestek jelennek meg a transzglutamináz enzimmel szemben.
  • Anti-endomysium IgA antitest (EMA-IgA) mérése: Egy másik specifikus antitest, melyet a vékonybél nyálkahártyáján található endomysium ellen termel a szervezet cöliákia esetén.
  • Vérkép: A vérkép segíthet az esetleges vérszegénység vagy más rendellenességek kimutatásában, melyek cöliákiára utalhatnak.

3. Gluténmentes étrend próbája:

  • Amennyiben a laboratóriumi vizsgálatok pozitívak vagy gyanúsak a cöliákia szempontjából, az orvos javasolhat egy rövid időtartamú gluténmentes periódust, és figyelemmel kíséri a tünetek változását. Ha a tünetek enyhülnek vagy megszűnnek a gluténmentes diéta alatt, ez további bizonyíték lehet a cöliákia diagnózisára.

4. Vékonybélbiopszia:

  • Ha a laboratóriumi és a diétás vizsgálatok alapján gyanú merül fel a cöliákia irányában, az orvos vékonybélbiopsziát kérhet. Ez az eljárás a vékonybélből kis mintát vesz, hogy a patológus mikroszkóp alatt megvizsgálja a bélbolyhok állapotát és az esetleges kóros elváltozásokat. A cöliákia diagnózisához a vékonybélbiopszia során a bélbolyhok egy jellegzetes károsodását, az ún. „villus atrophiát” kell kimutatni.

5. Egyéb vizsgálatok:

  • Szükség esetén egyéb vizsgálatokat is elvégezhetnek a cöliákia esetleges szövődményeinek, például a csontritkulásnak vagy a vérszegénységnek a kiderítése céljából.

Fontos megjegyezni, hogy a cöliákia kivizsgálása és diagnosztizálása szakorvosi feladat, és az egyes esetek egyedi jellemzői alapján történik. Ezért fontos, hogy az érintett személy orvosi segítséget kérjen a megfelelő diagnózis és kezelés érdekében.

A cöliákia terápiája

A cöliákia terápiája az érintett személyek számára életmódbeli változásokat jelent. A legfontosabb kezelési mód a gluténmentes étrend betartása, amelynek célja a glutén bevitelének teljes elkerülése. Ez azt jelenti, hogy az érintett személyeknek kerülniük kell a búzát, árpát, rozst és az ezeket tartalmazó élelmiszereket.

Az étrendi változásokon kívül egyes esetekben az orvosok más kezeléseket is javasolhatnak a tünetek enyhítésére és a tápanyagok pótlására. Például a vérszegénység esetén vas- és/vagy B-vitamin-kiegészítőket lehet felírni. Az emésztési tünetek enyhítésére probiotikumokat vagy más emésztési enzimeket is alkalmazhatnak.

Az életmódbeli változásokhoz szorosan hozzátartozik az élelmiszerek figyelmes ellenőrzése, valamint a glutént tartalmazó ételek elkerülése az otthoni konyhában és éttermekben egyaránt.

A cöliákia szövődményei

A cöliákia számos szövődménnyel járhat, amelyeket különböző csoportokba lehet sorolni:

Táplálkozási szövődmények:

  • Vérszegénység (anémia): Vas-, folsav- és/vagy B12-vitaminhiány miatt alakulhat ki.
  • Vitamin- és ásványianyag-hiány: Például D-vitamin-hiány, kalciumhiány, vas- vagy folsavhiány.
  • Súlyvesztés és fejlődési problémák: Az emésztési zavarok és tápanyagok felszívódásának hiánya miatt.

Immunológiai és autoimmun szövődmények:

  • Autoimmun betegségek kockázata: A cöliákia fokozottan hajlamosíthat más autoimmun betegségek kialakulására, például pajzsmirigy-autoimmun betegségek vagy 1-es típusú cukorbetegség.
  • Súlyos bőrtünetek: A cöliákiahoz társulhat dermatitis herpetiformis nevű bőrbetegség.

Emésztőrendszeri szövődmények:

  • Csontritkulás (osteoporosis): A kalcium- és D-vitamin-felszívódási problémák miatt.
  • Izom- és ízületi problémák: Ízületi fájdalmak, gyulladások és izomgyengeség.

Neurológiai és pszichológiai szövődmények:

  • Fejfájás és migrén: Gyakori tünetek lehetnek a cöliákia kapcsán.
  • Memóriazavarok és koncentrációs nehézségek: A tápanyagok felszívódási problémái befolyásolhatják az agyi funkciókat.
  • Depresszió és szorongás: A betegség krónikus természete és az életmódhoz szükséges szigorú diéta miatt.

    Téma szakértője

    Specialitások:
    • ételallergia, ételintolerancia
    • cöliákia (lisztérzékenység)
    • reflux betegség
    • laktóz-, hisztamin érzékenység
    • csalánkiütés miatti gasztroenterológiai góckutatás
    • gyomorfekély
    • vastagbél divertikulózis, vastagbéldaganat szűrés
    • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)